Heves megyei aprónyomtatványok 17/G
„A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, kör éje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok." „KÉSÉI SIRATÓ”- József Attila est (10 év feletti diákoknak és felnőtteknek) Előadja: Patka Heléna Rendezte: Dvorák Gábor „József Attila karakán, gyöngéd, izgága, emberi, mérges, ellágyuló, komoly és humoros lélek"- írta róla Kosztolányi Dezső. Költészete és élete valóban ilyen sokszínű, izgalmas személyiségről tanúskodik. A József Attila centenárium alkalmából készült irodalmi összeállításban nem csupán József Attila költeményeiből, de kevésbé ismert prózai alkotásaiból is hallhatunk részleteket. A versek és egyéb írások segítségével felidézzük a korán árvaságra jutott költő gyermekkorát, a Mamához fűződő érzéseit, s József Attila viszonyát az őt körülvevő világhoz. Az előadás drámai íve, szerkezete, a díszlet, a világítás, a zene és legfőképpen Patka Heléna pontos vers- és szövegértelmezése, érzelemgazdag előadásmódja, kedves személyiségének kisugárzása - és természetesen József Attila költői géniusza - együttesen felejthetetlen élményt adó “varázslat”. Az ötödikes gyerekekből álló közönség is lenyűgözve élvezte az előadást, eljutva az igazi színházi katarzisig, meghatódva, ámulva a számukra még ismeretlen élménytől. /Cered - Általános Iskola/ ’’FELESÉGEK FELESÉGE”- monodráma Petőfiné Szendrey Júliáról felnőtteknek és 12 év feletti diákoknak- Szendrey Júlia naplója, levelezése és Kerényi Ferenc Júlia című monodrámája alapján írta: Patka Heléna Dramaturg: Patka László Jelmez: Sarkadi Nagy László Rendezte: Dvorák Gábor SZENDREY JÚLIA: Patka Heléna PETŐFI hangja: Kaszás Attila A "Feleségek felesége" című monodráma a tragikus sorsú, sokat szenvedett és sokat átkozott Szendrey Júlia emlékének kíván tisztelegni. Júlia és Petőfi szerelmének különböző állomásai - az atyai tiltás ellenére megkötött esküvő és a koltói mézeshetek - mellett az 1848-as események és a márciusi forradalom történései is megelevenednek az est során. Júlia naplójegyzetei, levelezése és Petőfi Sándor néhány költeménye segítségével próbáljuk felidézni Szendrey Júlia életének azon szakaszát, amely Petőfihez, illetve a költő halála után az emlékéhez kapcsolódik. „...Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már újra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren, féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár... ” "OLY KORBAN ÉLTEM ÉN...”- Radnóti Miklós est A költő születésének 100. évfordulója alkalmából készült drámai ívű irodalmi összeállításban nem csupán Radnóti Miklós kedvelt költeményeiből, de kevésbé ismert prózai alkotásaiból is hallhatunk részleteket. Az Ikrek hava segítségével felidézzük a korán árvaságra jutott költő gyermekkorát, a Napló és a versek pedig betekintést engednek a világháború rémséges esztendőibe, a fogolytáborok embertelen mindennapjaiba... "OLYKORBAN ÉLTEMÉN..." Radnóti Miklós est Előadja: PATKA HEL Rendezte: Dvorák Gábor „Akik kivégezték, nyilván nem tudták, hogy a kor egyik legkitűnőbb költőjére lőnek. Ha tudták volna, nyilván még egyszer belelőnek. A fasizmus és a kultúra kibékíthetetlen ellenségei egymásnak.”- írta Hegedűs Géza.
