Heves megyei aprónyomtatványok 17/B

O/CxV

7

Több mint két éve nagy sikerrel vándorol hazánkban Pákh Imre amerikai üzletember Munkácsy-gyűjteménye, amely a világ legjelentősebb magánkézben lévő Munkácsy- kollekciója.

Eger város vezetése fontosnak tartotta, hogy elérhetővé tegye Eger és Heves megye lakossága számára a közvetlen találkozást a leghíresebb magyar festő alkotásaival.

Az egri tárlaton 27 Munkácsy-festmény, egy Rippl-Rónai- és egy Temple-kép kerül bemutatásra Pákh Imre egyedülálló gyűjteményéből.

Pákh Imre, az elismert New York-i üzletember és műgyűjtő 1950-ben született Munkácson, ott ahol egy bő évszázaddal korábban Munkácsy Mihály is meglátta a napvilágot. Aligha véletlen, hogy ma a világ legnagyobb, magánkézben lévő Munkácsy-gyűjteményét mondhatja magáénak.

Kezdetben, szentpétervári arab szakos egyetemi hallgatóként régi orosz ikonokat gyűjtött. A nyolcvanas években kezdett XIX. századi festményeket vásárolni, előbb kiváló francia mesterek (Courbet, Corot) munkáit, majd klasszikus magyar festők alkotásait is. így került gyűjteményébe id. Markó Károly, Paál László, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József, Lotz Károly eg)' vagy több jeles alkotása. Az igazi szenvedélye azonban Munkácsy maradt. Felkutatni, összegyűjteni és Magyarországon is bemutatni minél többet Munkácsy Mihály külföldön maradt képei közül. A Munkácsy-képek ma a kollekciója egyharmadát teszik ki.

„A pénz nem ér semmit, ha nincs kivel megosztani” — mondta egy interjüban. A Munkácsy-képek gyűjtése és közszemlére tétele által Pákh Imre - aki ma már magyar állampolgár — szellemi és anyagi javait osztja meg velünk.

EGER

1 '

Munkácsy Mihály (1844-1900)

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson. Keresztlevele szerint Lieb Mihálynak hívták, a Munkácsy nevet 1868-ban vette fel. Alig volt 6 éves, amikor szüleit elvesztette. A teljesen árva fiút anyai nagybátyja, Reök István vette magához, aki asztalos inasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére, kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra költözött, majd betegsége miatt visszakerült Gyulán élő nagybátyjához. A gyógyulás ideje alatt eljárt a helybeli rajztanárhoz ahol a véletlen szerencse révén megismerkedett Szamossy Elek vándorfestővel, aki megtanította az alapvető szakmai ismeretekre.

1863-ban Pestre, majd 1865-ben Bécsbe ment, és jelentkezett az akadémiára. Innen rövid idő múlva hazatért, pártfogói révén bejutott a müncheni akadémiára. 1867-ben Telepy Károly támogatásával Párizsba utazott, ahol a világkiállításon látta Courbet műveit, melyek életre szóló élményt jelentettek számára, a korábbi biedermeier stílust elhagyva a realizmust választotta. Mindezek az eszmei és művészi tanulságok segítették az Ásító inas c. tanulmányfej és a hasonló címet viselő életkép megfestésében.

1869-ben készült el a Siralomház c. mű, amelyért megkapta a párizsi szalon egyik aranyérmét. Munkács)' ezzel a képével, a magyar festészet történetében először, nemzeti tartalommal telített történelmi életképet alkotott.

1872-től végleg átköltözött Párizsba. Ezt követően még több realista életképet festett./Tépéscsinálók, Köpiilő asszony, Rőzsehordó nő/ A realista életképekkel párhuzamosan tájképfestéssel is foglalkozott. Ez idő tájt készültek a Kukoricás, illetve a Poros út c. munkái is, majd sorra festett reprezentatív tájképei, melyek művészi színvonala Munkácsyt az európai táj festészet élvonalába emelték.

Párizsi tartózkodása és 1874-ben De Marches báró özvegyével kötött házassága lényeges változást hozott életvitelében, és művészetének alakulásában. A Colpachon lévő kastél)' fenntartása komoly anyagi hátteret igényelt, így megrendelésre szalonképek, csendéletek és portrék festésébe kezdett. /A baba látogatói, Sétány a Park Monceau-ban, Pulitzerné arcképe / Ezek a munkák a festő ambícióit nem ! elégítették ki, továbbra is lázasan kereste a „ nagy témát”, mely magasabb rendű általános emberi tartalmak kifejezésére is alkalmas lehetett. így jutott el a Miltonhoz /1877—78/, mellyel a párizsi világkiállítás aranyérmét nyerte el. Ezt követte a Krisztus Pilátus előtt /1880/, és a Golgota /1884/, melyek az igazi világsikert hozták el számára.

I

1890-ben felkérést kapott az épülő Parlament egyik üléstermébe egy nagyméretű kompozíció, a Honfoglalás c. j megfestésére.

Az 1890-es években Munkácsy már komoly egészségügyi problémákkal küszködött, mégis foglalkoztatta a Krisztusképek harmadik darabjának megvalósítása. Utolsó erejét összeszedve megfestette az Ecce Homot, melyet 1896-ban fejezettbe.

Munkácsyt egyre romló idegállapota miatt a baden-badeni j szanatóriumba szállították, ahol három és fél évi betegeskedés után, 1900. május 1-jén meghalt. Holttestét Magyarországra ■ hozták, és a Műcsarnokban ravatalozták fel. A magvar festőóriást a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

!

i.