Heves megyei aprónyomtatványok 17/A
Heves megye és a franciaországi Loire- Atlantique megye 15 éves kulturális együttműködése keretében született meg a Nantes városában lévő Musée Dobrée közreműködésével a Földközi-tenger mellékének ókori civilizációját megidéző' kiállítás. A Musée Dobré gyűjteményében a párizsi Louvre-ból és az Iparművészeti Múzeumból letétként őrzött emlékek kiállításával Magyar- országon ritkán látható, gazdag anyagot mutatunk be az antik kultúrát reprezentáló kerámiákból: vázákból, dísztárgyakból, épület- kerámiákból, urnákból. A Kr. e. 8. századtól a Kr. e. 2. századig terjedő görög és etruszk kultúra európai Ariballosz pikkelyes díszítéssel Etrúrb, Kr. e. 630-590 körül elterjedésének tanúi ezek a tárgyak. A kor művészete szorosan összefüggött a vallással, a mitológiával, amely az élet minden területére kiterjedt, s erről a világról a legtöbb üzenetet éppen a szinte elpusztíthatatlan anyagú kerámiák közvetítik felénk. Gyűjtemények Is Gyűjtök Giampietro Campana márki etruszk sírokból származó mesés gyűjteménye, valamint a Loire vidék és Bretagne néhány meghatározó személyisége által gyűjtött számos görög váza azt bizonyítja, hogy a 19. század rajongott az antikvitásokért. E gyűjtési szenvedély számtalan másolatot, hamisítványt és több tárgy töredékéből összeállított, „hűen restaurált" vázát hozott létre. Az orientauzáió Is Aíchaiku bzkyphosz vágtató kvadrigával és szemekkel Attika, Kr. e. 510-500 körül A Kr. e. 7. században a fekete alakos technika (fekete figurák világos alapon) megszületésével a korinthoszi kerámiafestők a keletről kölcsönzött formák és motívumok kedvéért felhagytak a hagyományos geometrikus díszítéssel. Mindenféle fantasztikus lényeket és létező állatokat vonultattak fel a vázákon a keleti textilek ihlette motívumokkal együtt. Ez a kiállítás a görög és itáliai fazekasok és vázafestők munkájának hatását mutatja be a mediterráneum kerámia gyártásának egészére. A Kr. e. 7. században Korinthosz, a 6. század végén Athén, majd a 4. századtól Dél- és Közép-Itália volt a kerámia készítés központja. Képet kapunk a vázák formájának, díszítésének változásáról, a technikai és stiláris fejlődésről, az edények használatáról, a bennük tárolt termékekkel való európai és közel-keleti kereskedelemről. Antifex: Vadállatok megszelídítője Itália, Kr. e. 241-100 körül Athéni Fénykora (Кг» e0 é = názad) A Kr. e. 6. század végétől az athéni kerámiagyártás kiszorította a korinthoszi műhelyek készítményeit a piacról. Az athéni műhelyek kiváló minőségű agyagból dolgoztak, s mestereik kifejlesztették a vörös alakos technikát (fekete alapon vörös díszítménnyel). Ez a technikaváltás egybeesett egyfajta stiláris megújulással: a rövidülés érzékeltetésének felfedezésével a testtartások, mozdulatok életszerűbbé, hajlékonyabbá és sokszínűbbé váltak, a jelenetek távlatba helyezése révén pedig a kompozíciók realitásigénye is megnőtt. Kratér omazonos díszíféssel Attika, Kr. e. 360-330 körül (ИСГо®„4Ь Dél-ltália (melyet „Nagy Görögország”-nak neveztek) és Szicília a görög kultúrájú telepesek kedvenc lakóhelyévé vált. A fazekasok és vázafestők helyi műhelyeket hoztak létre (apuliai, lucaniai, campaniai vagy szicíliai), amelyek stílusa eleinte nagyon hasonlított az attikai modellekhez, később alkalmazkodtak a helyi őslakos , „ , Ariballosz géniuszos díszítéssel megrendelők ízléséhez. Etrúrb, Kr. e. 340 körül Ezekben a régiókban és Etruriában működő műhelyek hamarosan elkezdtek vörös alakos vázautánzatokat gyártani, melyek jelentős része a halotti kultuszt szolgálta. Istenek, Hősök, Halandók Míg a korai festett díszítésre a geometrikus, növény- és állatmotívumok voltak a jellemzők, hamarosan központi szereplővé vált a történeteket, jeleneteket elmesélő emberi figura. Három nagy témakört mutat be kiállításunk: az istenek és emberek cselekedeteit megőrző mitológiai történeteket, a mindennapi élet eseményeit és a halotti kultusz tárgykultúráját, általuk elvezetve a kiállítás látogatóit modem európai kultúránk gyökereihez. Lécyté Tészeusz és Mbótaurusz küzdelmével Attika, Kr. e. 525-500 körül
