Heves megyei aprónyomtatványok 17/A

Arany János: Köszöntő Minden ősszel egy sor fontos esemény történik: újra indul az óvoda, az iskola, és - ne felejtsük el - újra lehet járni bábszínházba. Az elmúlt évben teljesen újjá varázsolt Harlekin Bábszínház szeptember végétől izgatottan és szerettei várja régi és legifjabb nézőit. Bábszínházunk igyekszik mindent megtenni azért, hogy közönségünk jól érezze magát nálunk. Nézőink jó közérzetéről gondoskodik az a mesebeli és tágas környezet, ami a bábszínházba látogatókat már belépésük pillanatában fogadja. Reméljük, hogy előadásaink, amelyek - terveink szerint - látványosak, izgalmasak és változatosak lesznek, magával ragadják nézőinket. Szeretnénk, ha minél több gyerek látogatna el hozzánk. Ezért bérleteink az idén is ugyanannyiba kerülnek, mint az elmúlt évadban. Ezzel is szeretnénk segíteni, hogy minél több gyerek juthasson bérlethez. A bérleteseink a bemutatásra kerülő mesék közül tetszésük szerint négy előadást választhatnak. A leghűségesebb nézőinknek, az utolsó bérleti előadás után külön meglepetéssel szeretnénk kedveskedni. Az előző évadok legsikeresebb előadásait is megnézheti közönségünk a hétvégi előadásaink között. Ugyancsak a hétvégi előadásaink kezdése előtt már egy fél órával, játékkal, a RÁHANGOLÓval várjuk közönségünket. Hogy miért lett ennek a kis előzetes játéknak RÁHANGOLÓ a neve? Mert ez az előadás előtti játék minden esetben valamilyen módon kapcsolódik az aznap bemutatásra kerülő meséhez. Egy szó, mint száz: várjuk a nézőket, gyerekeket és felnőtteket, s nagyon reméljük, hogy a leendő nézők, gyerekek és felnőttek is legalább annyira várják a találkozást velünk, az előadásainkkal, a meséinkkel. Reméljük, hogy legkisebb nézőink is sokat fognak mesélni arról, hogy mit láttak a Harlekin Bábszínházban. Lengyel Pál igazgató Rózsa és Ibolya Rózsa és Ibolya gyönyörű történetét sokan feldolgozták. A legszebb mesét Arany János irta belőle, - versben. Előadásunk Arany János meséjére épül. A királynak volt egy csodaszép lánya, Ibolya, és egy gonosz felesége, Ibolya mostohája. Á mostoha mindent elkövetett, hogy Ibolya életét megkeserítse. Amikor kérők jöttek a lányért, lehetetlen próbák elé állította őket és aki nem tudta teljesíteni a feladatokat, halállal lakolt. Egyszer csak megérkezett Rózsa királyfi. Azonnal beleszeretett Ibolyába, és a lány is megszerette Rózsát, ezért átsegítette a királyfit a nehezebbnél nehezebb próbatételeken. Rózsa mégse vihette magával Ibolyát, mert a gonosz mostoha megakadályozta. A fiataloknak nem volt más választásuk: szökniük kellett. Ám a gonosz mostoha üldözőbe vette őket.... Előadásunkban az Arany János által gyűjtött magyar népdalok is megszólalnak, a meséhez illő meseszerű látvány mellett. Szemet és szivet gyönyörködtető élményt kínálunk, melyet a legkisebbektől az iskolásokig mindenkinek ajánlunk. Reményeink szerint a felnőtteket is gyermekké varázsoljuk egy rövid óra erejéig. Pilinszky János: Kaland a tükörben Nézd magad a tükörben! Emeld fel a karod, s lám, a tükörben is felemelkedik. Mosolyogj: visszamosolyog! Látod? Szelíd engedelmességgel ragyog tükörképed a foncsorozott üvegben... Most hunyoríts erősen! Még, még! Ha már szivárványlabdák pattognak szempilláid rácsain, akkor nézz a tükörkép mögé! Látod az áttetsző üveghegyet? Tetején a királyi palotát ezernyi erkélyével, tengernyi ablakával? Ott szunyókát a király. Agg feje, ezüst szakálla préselt levélként, öreg keze mint lecsorduló gyertya tapad a trón támlájára, karfájára... S ott, ott fenn! A legfelső toronyszobában, ott tisztán látszik az ébenfekete hajú, kis királylány. Milyen szép, és milyen könnyű! Tollpihénél súlytalanabb! Látod, ugye? Tudod, hogy meg kell őt menteni, hisz beteg!?! Csak a távoli Tükörtenger gyógyító vize segíthet! Ha hegyezed a füled, hallhatod a hullámok zaját! Odáig kell vinned, a lábad elé szaladó partig! Ne aggódj! Tükörországban csak az idő nehezebb az ólomnál! Indulj!! Mit mondasz?Már nem látod? Hunyoríts erősebben! Még, még! Eltűnt Tükörország?!? Csak tulajdon arcod, engedelmes tükörképed néz vissza rád?? Ne búsulj! Hunyoríts újra! Vagy gyere el a Harlekin Bábszínházba, s kövess minket Pilinszky János meséjébe, a tükrön innenről, a tükrön túlra... Gyergyai Albert - Zalán Tibor: Árgyélus királyfi Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona történetét alighanem senki számára nem kell elmesélni. Egyike a legnépszerűbb, legtöbbet feldolgozott, legszebb meséinknek. A magyar romantika egyik csúcsteljesítményeként, Csongor és Tünde cimen, Vörösmarty Mihály drámai költeményeként vonult be irodalom- és drámatörténetünk halhatatlan munkái közé az aranyalmát sikerrel őrző, majd a szerelméért a világot megjáró királyfi históriája. A történet követhető, ugyanakkor változékony izgalmakkal építkezik, remek látványvilágot hív életre. A meseív fantáziája éppúgy élmény az apró gyerekeknek, mint az őket színházba kísérő felnőtt nézőinknek. Feldolgozásunk elsősorban a történetben rejlő költészetet kívánja a bábszínházi megvalósulás számára kiemelni, működtetni. A verses formában elhangzó, újrairt és kitalált dialógusokban az egyes szereplők sajátos ritmus- és rímtechnika használatával különülnek el egymástól, az előadás különös, verbális dinamikáját teremtve meg ez által. A nyelvezet éppúgy tartalmaz archaikus, népmeséi és balladai elemeket, mint ahogy merít a modern nyelvhasználat a költőiség kereteibe férő fordulataiból. Előadásunk fontos szerepet szán a költészet mellett a humornak, mely át meg átszövi a szerelmét kereső királyfi és a szerelmét váró tündérlány légiesen finom történetét, ahogy a népmeséi figurák és fordulatok vaskos, kevésbé megfaragott, szürreális tömbjei is fontos építőkövei lesznek a színházi megvalósulásnak. Nemes Nagy Ágnes - Solténszky Tibor: Az aranyecset Szádeli egy kiskamasz árva, egymaga él faluszéli kunyhójában. Ő a falu rőzsehordója. Mióta eszét tudja, festeni szeretne. Rajzol, fest homokba, falra, iszapba - s persze, az iskolamester kidobja, amikor beiratkozna... Egy éjjel különös dolog történik - álmában kap egy aranyecsetet. Ám mikor felriad, az ecset ott a kezében... S az ecset különleges ecset - amit fest vele, megéled ... Izgalmas kalandokon keresztül jut el Szádeli felelősségének felismeréséig: a tehetség mellé annak akarata is kell, hogy azt jóra használja... Főhősünk e kalandok során találkozik a szerelemmel is, természetesen. Zsófia mellett ébred föl benne a kíváncsiság, hogy ki is ő, kik voltak szülei... A felnőtté válás izgalmainak története Nemes Nagy Ágnes szépséges meseregénye, ebből született Solténszky Tibor lírai forgatókönyve. A csodákkal teli mese csodákkal teli színpadon elevenedik meg előadásunkban. A színészből bábu lesz, a bábu vetítővásznon folytatja életét, de ember alakját ölti, ha a történet-mesélés úgy kivánja.

Next

/
Thumbnails
Contents