Heves megyei aprónyomtatványok 17/A

rosan összekapcsolódott a forradalommal és szabadságharccal. Ilyen volt Bugát Pál, Vahot Imre, Vachott Sándor, Bajza József, az aradi vértanú Török Ignác, Spetykó Gáspár, Schneé László, Gosztonyi János és nem utolsó sorban Almásy Pál, minden idők legnagyobb gyöngyösi országgyűlési képviselője, aki házelnökként 1849. április 14-én a debreceni nagytemplomban kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Nem véletlen tehát, hogy 1848 emléke mélyen élt a gyöngyösiek szívében. A szabadságharc leverése után évtizedekig nem emlékezhettek meg a polgárok hőseikről. Az első engedélyezett ünnep 1882- ben a 34. évfordulón volt, amelyet a Kaszinó és a Társadalmi Kör tagjai szerveztek. 15-én délelőtt nagy tömeg gyűlt össze a város piacterén. A Kaszinó előtt felállított emelvényen Frey- burg Lajos őrnagy vezetésével megjelentek a „szabadságharc még élő bajnokai”, az egykori honvédek. A Himnusz és a szavalatok elhangzása után a kb. 4-5000 főnyi tömeg a temetőbe indult, ahol megkoszorúzták Schulz Frigyes egykori honvédszázados sírját, melyen „48 mécs lángja égett". A megemlékezést követően az emberek a Himnuszt és a Szózatot énekelve visszatértek a városháza elé, ahol Himfy József, a szervező- bizottság elnöke felhívta a résztvevőket, hogy ezt követően minden évben ünnepeljék meg március 15-ét. Mint néhány régi felvétel is bizonyítja azt ezt követő esztendőkben is hatalmas tömegek gyűltek össze hol a városháza, hol a Kaszinó, később pedig az Országzászló előtt, hogy a dicső napokra emlékezzenek. Az 1910-es évektől külön csoport a Nemzeti Ünnepeket Rendező Egyesület szervezte az eseményt. A városban kiemelt figyelem és megbecsülés övezte a szabadságharc élő mártírjait. A 60. évfordulón még kilenc 48- as honvéd élt. Baltás Ferenc, Gyöngyös egykori főjegyzője, akit a tüzérekhez osztottak be, s részt vett a győri csatában. 1908- ban 78 éves volt. A 80 esztendős idősebb Bádonyi Pál, aki Eszterházy Pál zászlóaljában Bécs alatt küzdött meg a

március