Heves megyei aprónyomtatványok 17/A

éremtár

/4 -Héttap év ma

Dukát az 1948-49-es szabadságharc idejéből

Habár korábban is léteztek Magyar- ország számára eltérő motívummal készített császári veretek, először az 1848-49-es forradalom és szabadságharc pénzérméin jelent meg magyar felirat, melyek veretését Kossuth Lajos rendelte el.

Aranypénzből a dukát volt az egyetlen címlet. Előlapján V. Ferdinánd álló alakos képe kapott helyet, csakúgy, mint a birodalmi vereteken. A latin köriratot viszont a magyar V. FÉRD. MAGY. H. T. ORSZ. KIRÁLYA ÉRD. N. FEJED, felirat váltotta fel. A hátlapon a magyar pénzeken hagyományosan szereplő Szűz Mária a kisjézussal motívum volt látható SZ. MÁRIA IST ANNYA - MAGY. OR. VÉDŐJE körirattal. Mivel az arany a napi használathoz túl értékes lett volna, a többi nemesfém pénzzel együtt hamar eltűnt a forgalomból. A 60 krajcárt, azaz „három húszast” érő 1 forint ezután csak papírpénzként jelent meg.

1848-ban az arany dukát mellett egyébként ezüst tíz és húszkrajcárost (korabeli helyesírással krajczárt) vertek V. Ferdinánd arcképével, illetve réz egykrajcárost. 1849-ben már csak ezüst hat-, valamint réz három- és egykrajcárosok készültek, ezeken a trónfosztás miatt már nem szerepelt az uralkodó alakja, helyette mindenütt a magyar címer látható. Érdekességként említhetjük meg, hogy a 3 krajcáros nagybányai veretből létezett szétcsavarható változat, úgynevezett „spionpénz” is. Ennek üregébe egy aranydukátot vagy akár üzenetet lehetett rejteni.

A szabadságharc érmeit a nagybányai és a körmöcbányai pénzverdékben verték. Rajtuk az N.B., illetve K.B. verdejegy szerepel, mivel visszatértek a hagyományos magyar verdejelöléshez (Mária Terézia 1766-ban alfabetikus verdejelölést rendelt el, mely szerint Nagybánya jele G, Körmöcbányáé pedig В volt).

Huszár Lajos Éremtár, Gyöngyös Borbánéi Erik