Heves megyei aprónyomtatványok 15/C

dődik. A Vígszínház volt az első magánvállalkozásul, részvénytársasági tőkével induló színház. Művészi vezetője, Ditrói Mór, a hazánkban újdonságnak számító naturalista színjátszást honosította meg, éspedig olyan kimagasló színészegyéniségekkel, mint Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Haraszthy Hermin vagy Fenyvesi Emil. A Vígszínházban mutatkoztak be a századforduló legkiválóbb színműírói: Bródy Sándor, Heltai Jenő, Szomory Dezső, és a háziszerzőnek számító Molnár Ferenc. A Vígszínház után sorra alakulnak az újabb színházi vállalkozások, megindul az üzletszínházak kora, hiszen a szórakoztató üzemek egyúttal jó üzletnek is bizonyulnak. Még a századforduló előtt nyílik meg az óbudai Kisfaludy Színház (1897), s ugyanabban az évben a Magyar Színház. A Kisfaludy Színház alapítója, Serly Lajos zeneszerző, színháza révén kívánta megmagyarosítani a németajkú óbudai lakosságot. Általában utánjátszó színház volt, a Népszínház sikeres darabjait mutatták be az Óbudáról a pesti színházakba nehezen mozduló lakosságnak. A Magyar Színház a könnyű műfajú színpadi művek bemutatásának jegyében indult, nyitóelőadása a Gésák című új angol operett volt, és sokáig ezt az arculatát tartotta meg. Évtizedekkel később nagy drámai előadások színháza lett, s egy időben komoly versenytársa a Vígszínháznak. A Kisfaludy Színház Buda ostromakor elpusztult, a Magyar Színház helyén most a Nemzeti Színház működik, teljesen átépített, átalakított épületben.

1903 őszén nyílt meg a Király Színház, kifejezetten abból a célból, hogy az operetteknek, s különö-