Heves megyei aprónyomtatványok 15/B

BACH: d-moll concerto

Bach orgonamuzsikájának három forrása volt; Buxtehude orgonaművei, Nicolas de Grigny francia mester munkái és Girolamo Frescobaldi művei, az itáliai mester népszerű és elterjedt formai újításai. Bach nagy tisztelője volt Vivaldi művészetének, számos témát, zenei formát kölcsönzött az olasz barokk egyik legnagyobb mesterétől. D-moll concertója egy ilyen átirat, amelyben megőrizte nemcsak a témákat, hanem a Vivaldi által kialakított új zenei formát, a concer- tót. Egy concerto (Viváldinál még concerto grosso) általában három tételből áll, gyors-lassú-gyors tételek váltják egymást. Az I. tétel általában technikailag igényesebb, fantáziavagy toccataszerű, a lassú tétel általában közismert egyházi dallamot vesz alapul, vagy egyetlen hangulat gazdag kibontakozása. A III. tétel általában fúga, közjátékaiban ellentétes hangvételű a fúga témájához képest.

MOZART: c-moll introductio, K. 396

Mozart szívesen és gyakran foglalkozott a templomokban felhangzó zenével, annak legkülönbözőbb formáival. 44 ún. templomi szonátát is írt, amelyekben az orgonán kívül vonós és fúvós hangszereket szólaltatott meg. C-moll introduc- tiója valószínűleg nagyobb lélegzetű zenei formát vezet be, de önállóan előadható.

BELLINI: Sinfonia

Vincenzo Bellini (1801—1835) Rossini és Donizetti mellett kora egyik legjelentősebb operaszerzője. Családjában sok muzsikus volt, köztük orgonisták is. ösztöndíjasként Nápolyban mint kitűnő cembalojátékos tett szert hírnévre, ebből az időszakból származik néhány cembalo- és orgonaműve. Bellini muzsikájára általánosan jellemző vonások itt is megtalálhatók, a nápolyi dallamosság, a finoman kezelt kromatika és a hagyományos zenei formákhoz való mesteri zeneszerzői találékonysággal párosuló ragaszkodás.

SOSZTAKOVICS—BRAUDO: Adagio

Sosztakovics egyik legszebb lassú tételét dolgozta át orgonára Braudo, a szovjet orgonaiskola jelentős mestere és előadó- művésze.

ELGAR: Allegro maestoso

Edward Elgar (1857—1934) angol zeneszerző édesapja jelentékeny hírnévre tett szert mint templomi orgonista, fia követi őt a londoni Szt. György-templom orgonistájának állásában. Elgar az új hangvételű angol zene egyik legjelentősebb úttörője, kedvenc műfajai az oratórium és kantáta, egyébként a zene minden műfajában jelentős műveket alkotott. Orgonára írott művei közül nagy orgonaszonátája a legjelentősebb.

BOSSI: g-moll scherzo

Enrico Bossi (1861—1925) zenei tanulmányai befejeztével több évig a comói székesegyház orgonistája és karmestere volt. Kiváló orgonaművész volt. Magyarországon is többször vendégszerepeit. magyar témákat is átvett saját műveibe. Jelentős" tevékenységet fejtett ki mint pedagógus, zeneszerző és orgonaművész.

FRANCK: A-dúr fantázia

A modern francia orgonamuzsika megteremtője César Franck (1822—1890), az új francia zenei nyelv úttörője életének utolsó alkotói korszakában három nagy lélegzetű orgonafantáziát komponált. A vezető dallam általában koráltéma, ennek variációs feldolgozását szabad fantázia, majd fúga követi.

30