Heves megyei aprónyomtatványok 14/H
A MŰVÉSZRŐL Mészáros Mihály így vall magáról: „Túl romantikus" írta egy előző kiállításom vendégkönyvébe valaki tömören a véleményét. Igen, és ezt örömmel is vállalom. Kissé rosszul is érzem magam ebben a korban ahol a túlszakosodottság, túlzsúfoltság és túl- szervezettség nyomasztó súlya alatt szenvedünk. A hamar és szimpla kitalálások és megoldások világa vesz körül bennünket. Sok minden elszürkül, elsiváro- sodik, elérzéketlenedik körülöttünk, olyan dolgok amelyeknek fenn kellene maradniok, őriznünk kellene, mert ezek a dolgok az ember érzelmi-szellemi alkotórészei. Az én generációm sok vargabetűt írt le, mire a mához érkezett és sok olyat hozott magával, ami akkor még alapvető értéknek számított. Ezek kiirthatatlanok az életemből, talán ez tűnik romantikusnak, pedig konzervativizmusnak is nevezhető és ezt is szívesen vállalom. Érdemes megtartó erőnek lenni, s ugyanakkor mégis új utakon közelíteni meg az örök gondolatokat. Ami újítás ehhez szükséges, az számomra elég. Boldogan kapaszkodom bele olyan ötletekbe, amelyek elvisznek a régi témák új megfogalmazásának variációs területére." Ez a hitvallás a fizikusokat és biológusokat juttatja eszembe, akik egy ősi kutató, megfigyelő és megfigyelést elemző magatartást követve soha nem látott világokat tártak fel. Mert miben is áll ez a hagyomány- tisztelet, ez a megőrző alkotói alkat? A pontos és elmélyült ismeretekben és iskolázottságban, a művésznek abban a hitében, hogy az alkotás nemcsak dekoratív műtárgy, a szobor nemcsak teret kitöltő objektív geometriai alakzat, hanem vallomás is, méghozzá vallomás ideákról, felfedezésekről és érzelmekről; ez a megőrzés ragaszkodás a természet zárt, élő formákban való megjelenéséhez és idegenkedés a ridegen tárgyilagos absztrakciótól; mélységes anyagismeret, az ábrázolt modell csontvázának, struktúrájának, testének, hőfokának ismerete és a megmunkálandó anyagnak — a fának, az ólomnak, a bronznak — a tudása, irtózás a kóklerkedéstől, a gyanús sematizmustól és ősi hit abban, hogy a megmunkált anyag — túl a formák és a felületek játékán — saját magunkról és a sorsunkról mond valamit; hogy a műtárgynak szimbólumnak, szemléletközvetítőnek, leleplező reve- lációnak kell lennie. Rég volt, hogy a geometriai egyszerűsítések és a személytelen idomok forradalmi újításnak számítottak. Ma már nem keltenek semmiféle felháborodást, sem leleplezést, ma már egyszerre él mindenféle formanyelv és a rangról csak a kvalitás dönt. Ha Mészáros Mihály szobrai között járunk, eszünkbe sem jut a korszerűtlenség, mert minden darab friss, ötletes, őszinte érzésről ad számot. Megcsodáljuk az anyagon uralkodó és ugyanakkor az anyaggal együtt élő technikát. Ősi időkben csónakokat vájtak égetéssel, ő szobrokat formál ezzel az újra felfedezett módszerrel, amely akarat szerint élek, hasítékok és karcolások nélkül mélyíti, domborítja és színezi a felületet, ugyanakkor együtt dolgozik a fa eredeti szerkezetével. Viaszöntéssel készített ólom- és bronzszobrai a végsőkig kihasználják azt a repülő könnyedséget, amit ez a mesteri módszer lehetővé tesz: lebegnek a drapériák., terjeszkednek a szárnyak és a tollak. Ha az ember a szobrokat nézi és nem a divatkövetelmények járnak a fejében, elfogadja a varázslat, az őszintesség, az életnek és az élet megragadásának az öröme, a művész elragadó lendülete, a formák és karakterek komolysága, ugyanakkor játékosság és véletlenek tüneménye, melyben minden szögesdrót-tüs- kének és bronzfelület-csillogásnak megvan a maga funkciója. És végül érezzük az egyéniségét a legkorábbi munkáktól egységesen a legújabbakig; a zaklatott formákon átütő és azokon uralkodó harmóniát. Mert a táncoló felületek mögött is ott a bölcs egyensúly és nemcsak a beszédesen karakteres portrék, hanem a megsebzett formák és torzók is szemlélődő nyugalmat árasztanak. Ez aztán a lendületes, csillogó, ötletes, üde ragaszkodás a tradícióhoz — sőt több: organikus bennlét a művészet legősibb és legörökebb szándékaiban. Ez a művészet mély és felfedező szemléletet reprezentál akkor is, ha nem nehéz megérteni, vele együtt érezni, azt megszeretni. Novotny Gergely
