Heves megyei aprónyomtatványok 14/H

GYÖNGYÖSI GALÉRIA Gyöngyös, Petőfi u. 32-34. FODOR JÓZSEF FESTŐMŰVÉSZ kiállítása A tárlatot 1982. augusztus 8-án 11 órakor DR. DÖMÖTÖR JÁNOS, a Tornyai J. Múzeum igazgatója nyitja meg MEGTEKINTHETŐ: 1982. augusztus 8-tól 31-ig - hétfő kivételével - naponta 10-től 18 óráig. A magyar művészeti irodalomban és műkritikában több mint egy évtizede folyik az igen élénk, olykor heves és indulatoktól, szélsőséges állásfoglalásoktól sem mentes vita a realizmus fogalma, történeti értéke­lése, folytathatósága, „korszerűsége” körül. A realizmus túlhaladottságát vallók legtöbbször a 10. század vívmányaira, új jelenségeire hivatkoz­nak. A realizmus mai időszerűsége mellett lándzsáttörők viszont az em­beri egyéniségnek a változó technika és életkörülmények ellenére sem változó érzelmi szférájára hivatkoznak. Ebben a vitában a mai, új realizmus tégelye és következetes éltető­jeként a vásárhelyi iskola alkotásokkal veszi ki részét. Ezekből az alko­tásokból, azok kollektív tárlatokon áttekinthető egymás mellettiségéből nyilvánvaló a realizmus mai változatossága, sok arcúsága. Világossá vá­lik egyben az is, hogy nem a „mit”, hanem a „hogyan” a lényeges a mű­vészi megjelenítésben. A vásárhelyi műhely tagjainak festői világa ugyanis nagymértékben azonos: A szűkebb-tágabb természeti, tárgyi, emberi környezet. Ez a világ azonban az egyes alkotók tehetsége, vér- mérséklete, világszemlélete folytán nagyonis eltérő, individuális, egyéni, össze nem téveszthető életművekben jelenik meg. Fodor Józsefnél ezt a jó részt alföldi, lokális festői világot bővíti a tokaji művésztelepi tartózkodások élménye, s benne a kisváros különös, ízes utcáinak világa, hangulata. Emellett utóbb a Balkánon tett utak táji, emberi tükröződésével is találkozunk festményein. Fodor József művekben kifejezett életérzése a nyugodt, meditáló szemlélődésé, melybe olykor derű és megértő, megbocsájtó irónia is ve­gyül. Képépítése kiegyensúlyozott, formarendjével lényeg kiemelését szolgálja. Koloritja visszafogott, szívesen alkalmazza a barna, szürke ár­nyalatait. Ugyanakkor egyéni sajátosságként találkozunk, határozott, már-már expresszív erejű világos, legtöbbször fehér vonalakkal, foltok­kal. Ezek a világos reflexek nagymértékben fokozzák egyes művei dina­mikáját a nélkül, hogy a művek szellemi, felfogásbeli egységét szétfeszí­tenék. Nem idegen azonban tőle látvány esztétikai értékein túli jelké- piség sem, mely leggyakrabban ember-táj, ember-tárgy viszonylatban nyer megfogalmazást. Egy-egy esetben az időbeliség, így az emberi élet­út folyamatábrázolására is sikerrel vállalkozott. Bár a felfokozott érzel­mek idegenek Fodor József alkotói egyéniségétől, a legmélyebb emberi érzés, az anyaság érzelgősségmentes bensőséggel megjelenik munkáiban. Alkotói világa és megjelenítés módja egyaránt emberközpontú, ezért a gyöngyösi tárlatlátogatók minden bizonnyal közel kerülnek egyé­ni jegyeket, individuális értékeket hordozó munkásságához­DÖMÖTÖR JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents