Heves megyei aprónyomtatványok 14/F
Sarkadit a fiatal művészek körébe sorolják a hazai képzőművészeti élet vizsgálói, s általában a köztudatban is mint fiatal alkotót ismerik. Ezt a sztereotip besorolást kényszerül revízió alá venni az, aki figyelmesen áttekinti az 1970. és az 1980. között készült grafikáit. A pályán töltött tíz esztendőt, mintegy retrospektív módon dokumentálja az itt bemutatott grafikai anyag. A főiskolai és az azt követő években, az underground, a pop-art legjobbjai jelentették számára a követendő példát. Tárgyilagosan vállalja Rauschenberg, Warhol és Lak ne r művészetének hatását saját szemléletmódjának kialakulására. A hetvenes évek elején szürreális mozzanatokat is hordozó, pop-art jellegű munkákat készített. E lapok a mesterség magasfokú ismeretét, a kivitelezés igényességét igazolják, egyben bizonyítják a mindennapi élet jelenségeinek vizsgálatára való hajlamát. A hetvenes évek közepén egyre inkább, az emocionálisabb hangú önvizsgálat is tárgya lett munkájának. Az ego pszichéjének belső területeit figyelte. Elvont és "realista" elemek egymás mellé montírozásával, valamint a legkorszerűbb sokszorosító eljárások alkalmazásával alkotta meg lapjait. Szemléletmódja ez időben nem mentes a szatirikus felhangoktól sem. A hetvenes évek második felében előtérbe került tevékenységében a kultúra jelenségeinek kritikai élű vizsgálata. Ekkor véglegesültek felismerései az intézményesült avantgarde követhetetlen mintáiról, s a vele egy "csapatba" tartozó pályatársaival együtt, elvetette az intézményesült kultúrával történő szembenállás, vagy beépülés alapkérdését. Önmaga számára, az intézményesült kultúra által kínált nagy szerepek eljátszását, a totális hasonulás önmegsemmisítő programját választotta. Központi problémaként foglalkozik a MŰVÉSZ individuális szerepkörével, társadalmi státusával, a művészről kialakított ideákkal, közhelyekkel. A tömegkultúra mindennapi jelenségei, pl.: a tömegkommunikáció, a reklám, a divat, a SHOW, a Rock, a Punk stb. szolgáltatják számára az image-teremtés lehetőségét. Azonosulásra alkalmas képmások, hétköznapi mitologikus jelképek kialakítására használja a művész (önmaga) egoját. Nem önarcképeket készít, hanem egész személyiségét, lényét állítja a képmásteremtés szolgálatába. Sarkadi Péter (Ego Peti) grafikái jól követhetően modellálják tízéves tevékenységét, azonban azt is tudni kell, hogy nem kizárólag grafikussal van dolga a kiállítás-látogatónak. Sarkadi eddigi pályáját nem lehet műfajok határai közé szorítani, rengeteg eszközzel dolgozik, nincsen úgynevezett stílusa, csak ideái. LENGYEL LÁSZLÓ Jínntreal ,Y| ffofiiaii » S\8S HENltW® TiirtTUlR 82384. GAMP ROTA
