Heves megyei aprónyomtatványok 14/E
Black Comedy Peter Shaffer komédiája Nagy külföldi és hazai sikerek után Egerben is színre kerül Peter Shaffer műve, a Black Comedy. A cím Shaffernél szó szerint értendő: sötétben játszódó komédiát jelent, nem sötét színekkel tarkított, tragikus, fekete komédiát abban az értelemben, ahogy ez az elnevezés műfaji megjelölésként használatos az angol drámairodalomban. Shaffer darabjában semmi tragikus nincs. Harsány, groteszk, sőt kegyetlen komédia ez a javából, szereplőinek sem a szerző, sem a néző nem kegyelmez. Ök maguk azonban tragikusnak érzik saját sorsukat. Brindsley a darab kulcsfigurája: egész idő alatt kétségbeesetten próbál úrrá lenni a rövidzárlat nyomán elhatalmasodó romláson, a fellázadt „elemeken”, elszabadult tárgyakon és indulatokon. Furcsa helyzet: ő, az extrém szobrok alkotója az egyetlen normális ember a darabban, a többiek, akik végül is összefognak ellene, mindannyian „komplexusos” különcök. Szereplők: Szirtes Gábor, Molnár Zsuzsa, Horváth Zsuzsa, Simon György Jászai-dfjas, Körtvélyessy Zsolt, M. Szilágyi Lajos, Zsolnai Julia, Gyarmathy Ferenc. Rendezte: Csiszár Imre Jászai-dfjas Vidám kísértet Noel Conward komédiája A Vidám kísértet a korabeli angol kritika szójátéka szerint a „legszellemesebb” angol vígjáték. A szerző pedig nem más, mint Noel Coward, akit hazájában — Angliában — manapság a régi világ mulattatójának neveznek. Kitalálta a voltaképpen senkit nem támadó szatírát. Valószínűtlen komédiájának szereplőit a jómódú polgárok közül választja. Egy regényíró kényelmes otthonába pillanthatunk be, ahol — írói élménygyűjtés céljából — spiritiszta szeánszra készül feleségével a ház ura egy baráti házaspár társaságában. Fel-feltűnik még egy csetlő-botló szobalány (ki hinné még ekkor, hogy milyen kvalitásai vannak), majd megjelenik Madame Arcati, a médium. Az extrém külsejű és mentalitású hölgyet senki sem veszi komolyan, de mikor kapcsolatot teremt a külvilággal, megkezdődik a — beláthatatlan következményekkel járó — szellemjárás; vagyis itt válik igazán „szellemessé” az előadás. Szereplők: Kulcsár Imre, Koméromy Éva, Péva Ibolya, Máthé Éva jászai-dfjas, érdemes művész. Varga Gyula Jászai-díjas, Várhegyi Márta, Fráter Kata. Rendezte: Orosz György Jászai-dfjas m. v. A bemutató napja: 1982. november 22. A kör négyszögesítése Katajev vígjátéka A vígjáték, melynek dallamos orosz címét (Kvadratura kruga) 1931 óta a magyar közönség is ismeri, Valentyin Petrovics Katajev leghíresebb műve. Szerzőjének nemcsak a Szovjetunióban, hanem Európa számos országában szerzett népszerűséget. Most színházunk is műsorára tűzte — játékszíni bemutatóként — A kör négyszögesítését. Katajev darabja az elmúlt fél évszázad folyamán semmit sem vesztett vonzerejéből. Frisseségét azért tudta megőrizni, mert szereplői nem valamely tételt illusztráló figurák, hanem mgyonis hús-vér emberek, akiknek tetteit valódi indulatok mozgatják. Valamennyien szerelmesek, szertelenek és nagyon fiatalok. Életük első nagy próbatétele közepette ismerjük meg őket; a párválasztás után, házasságuk első időszakában. Az író már eleve kitűnő alaphelyzetet teremt, mikor egy lakásban helyezi el a két ifjú házaspárt, alkalmat adva a nézőnek, hogy élvezze ennek a különös együttélésnek minden fonákságát.
