Heves megyei aprónyomtatványok 14/E

MIHAIL BULGAKOV (KIJEV, 1981. - MOSZKVA, 1940.)

Apja a kijevi hittudományi akadémia professzora volt.

1916-ban orvosi diplomát szerzett, majd néhány évig vidéken praktizált. 1919- től jelentek meg írásai. Fiatalkori színdarabjai közül hármat bemutatott a vlagyikav- kazi helyi színház. 1921-ben költözött Moszkvába, ahol eleinte újságírásból élt — munkatársa lett többek között a Gudok című lapnak, amelynek híres szatirikus rovatát Ilja Ilf, Jevgenyij Petrov, Iszaak Babel, Jurij Olesa, Valentyin Katajev mellett Bulgakov alakította ki. 1925-ben a Moszkvai Művész Színház bemutatta A Turbin család napjai című drámáját. Ettől kezdve a dogmatikus, ún. RAPP-ista kritika támadásainak kereszttüzébe került: „A Szovjetunióban élő minden szatirikus merényletet követ el a szovjet rend ellen.” — idézi Bulgakov egyik bírálójának álláspontját az 1930. március 28-án Sztálinhoz küldött híres levelében:

„Irodalmi portrém - mely egyúttal politikai portré is - elkészült. Nem tudom megmondani, bűnözőnek mutat-e vagy sem, annyit azonban kérnem kell, hogy a becsülettel kialakított portrén kívül ne kérjenek számon tőlem semmit... Ha elemzem azt az albumot, amelybe a rólam szóló újságkivágásokat ragasztottam: 301 cikket találok a szovjet sajtóból. Ezek közül 3 dicsérő, 298 pedig ellenségesszidalmazó. Ez utóbbi 298 cikk tükörképe írói életemnek.. . Kérem, nevezzenek ki a Művész Színházba, segédrendezőnek. Ha nem neveznének ki ennek, kérem alkalmazzanak, mint statisztát. Ha statiszta sem lehetnék, vegyenek fel díszletező munkásnak. Ha ez is lehetetlen, ebben az esetben kérem a szovjet kormányt, járjon el velem szemben úgy, ahogyan szükségesnek tartja, csak járjon el valami módon.” A levelet 1930. április 18-án telefonbeszélgetés követte:

Sztálin: Megkaptuk levelét és elolvastuk az elvtársakkal. Kedvező választ fog kapni. Vagy talán jobb lenne, ha mégis kiengednénk külföldre? Lehet, hogy már elege van belőlünk?

Bulgakov: Sokat gondolkoztam az utóbbi időben azon, élhet-e egy orosz író a hazáján kívül. Úgy tartom: nem.

Sztálin: Igaza van. Én is így gondolom. Hol akar dolgozni? A Művész Színházban? Bulgakov: Igen, ott szeretnék. De beszéltem erről az illetékesekkel, és visszautasítottak.

Sztálin: Adjon be kérvényt. Azt hiszem, bele fognak egyezni. ..

(Megjelent a Voproszi Lityeraturi 1966/9 számában.)

És valóban, 1936-ig, a Moliere-dráma bemutatóját követő, denunciáló sajtótámadásig Bulgakov a Művész Színház rendezőasszisztense, dramaturgja, színésze volt. Az SZKP XXII. kongresszusa után rehabilitálták.

Irodalmi hagyatékának kiadása a hatvanas években kezdődött meg.

Főbb művei: A fehér gárda (regény, 1925.); Diaboliáda (elbeszélések, 1925.); A Turbin család napjai (A Fehér gárda témájának drámai feldolgozása, 1925.); Zojka lakása (dráma, 1926.); A Bíborsziget (dráma, 1928.); Menekülés (dráma, 1928.); Álszentek összeesküvése (Mohere, dráma, 1931.); Boldogság (dráma, 1933—4); Puskin utolsó napjai (dráma, 1935.); Iván, a Rettentő (dráma, 1935.); Színházi regény (1936—7.); Ádám és Éva (dráma, 1938.); A Mester és Margarita (regény, 1940.).

12