Heves megyei aprónyomtatványok 14/C

A cseh nemzeti iskola nagymesterének nyolcadik szimfóniája az alkotó jelentős mértékben megnöveke- dett igényességéről, a szimfonikus gondolkodás ki- teljesedéséről vall. Az 1889-ben komponált szimfónia programjáról, belső nyugtalanságáról, mondanivaló­jának szubjektív és általános jellegéről maga Dvorák is gyakran nyilatkozott. Dvorák szimfonikus költé­szetének már évtizedek óta jelentős nemzetközi vissz­hangja van, amikor bemutatásra kerül a VIII. szim­fónia. Az I. tétel (Allegro con brio) dinamikus té­máinak felsorakoztatása, hősi és lírai mondanivaló szembeállítása, a mester gyakorlott zenekari techni­kájára és mondanivalójának határozottságára utal. A II. tétel (Adagiol romantikus történet megelevení- tése a szemlélődő líra zenei szépségekkel telt nyelvén, ősi vár letűnt dicsőségének átélése. A III. tétel (Al­legretto grazioso) a zenei tréfa — scherzo — és a népi hangulat felidézése a klasszikus mesterek min­tájára. A IV. tétel (Finale, Allegro ma non troopo) cseh népi dallamokra komponált variációsorozat, amely kitűnő alkalmat ad a szerző variációs és hang­szerelési technikájának bizonyítására. DVORAK: VIII. szimfónia, G-dúr op. 88 22

Next

/
Thumbnails
Contents