Heves megyei aprónyomtatványok 14/B
GYÖNGYÖS a Mátra közlekedési kapuja: a hegység déli lábánál 171 m tengerszint feletti magasságban kialakult városon át vezetnek az utak a nagy látogatottságé Mátra belsejébe. Üdülőhely, közlekedési kulcspont, műemlékei, gazdasági és kulturális intézményei miatt pezsgő életű, forgalmas város. A honfoglalás korában avar várgyűrűk voltak a tájon. A honfoglalás után az Aba nemzetség tulajdonába került Gyöngyös és vidéke. Mezővárosi kiváltságot 1334-ben, Károly Róbert idejében kapott. Fontos támaszpontja volt Gyöngyös a Rákóczi-szabadságharcnak, maga a fejedelem is többször megfordult a városban. Gyöngyösön temették el Vak Bottyán Jánost, a szabadságharc egyik nagynevű hadvezérét. A város iparosodása régi keletű. A középkorban vízimalmai, posztóverő malmai voltak,és korán kifejlődött a kézműipar, különösen a posztó-, a varga-, csizmadiacéh virágzott a városban. Nagyüzemei főként a felszabadulás óta fejlődtek ki, itt működik a Váltó- és Kitérőgyár, a Szerszám- és Készülékgyár, valamint a Mikroelektronikai Vállalat és a Gagarin Hőerőmű. Az iparosodással párhuzamosan a középületek és lakótelepek építése is nagy ütemet vett. Városképileg az elmúlt években igen sokat fejlődött. Fontos szerepet tölt be a város a mezőgazdaság, különösen a szőlőművelés terén. Gyöngyös a mátravidéki szőlőtermelés központja, valamint a magyar szőlőexport jelentős városa. Itt működik a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Főiskolai Kara is. Az ünneplő város most különös szeretettel várja vendégeit a hagyományos szüreti programon. 5
