Heves megyei aprónyomtatványok 14/A
3-QCKS ere, q h>.* 1 334 1984 ★ GYÖNGYÖS A 650 éves Gyöngyös város ősi mátrai település. Kiváltságait a feudális anarchia elleni küzdelemben nyerte 1334-ben. Károly Róbert király adományával történelmi léptékű mércéhez igazította szorgalmas lakóinak mindennapi életét. Az Aba-nembeli Csobánkák „osztályos leveleikben” már 1301-ben számontartják az itteni szőlőművelést, a XIV. századtól pedig egyre jelentősebb kereskedelmi poziciókat nyer az északkeletre vezető utak mentén fekvő város. A magyarság nagy történelmi küzdelmeinek gyakran exponált pontja. Gyöngyösön járt 1484-ben a patai cseh martalócok ellen vonuló Mátyás király. A Dózsa seregéhez csatlakozni szándékozó debrői és pásztói táborokban a város környékén gyülekeztek a jobbágyok. A másfél százados török uralom idején a város szultáni birtok volt. Adózott a töröknek és időnként magyar földesurainak is. Címerében évszázadokon át őrizte az erdélyi fejedelmek szimbólumait — a holdat és csillagot. A rabló törökök helyébe fosztogató császári seregek vonultak 1667-ben. II. Rákóczi Ferenc gyöngyösi udvarházában kényszerítette tárgyalóasztalhoz a Habsburgokat 1704-ben két alkalommal is. A tarnaőrsi táborban elhunyt Vak Bottyán Jánost 1709-ben a gyöngyösi ferencesek akkor új zárdájának kriptájában temették el, végrendelete szerint. Népek és hadak, királyok és hercegek jártak az északi országúton. Habsburg Lipót nádor után I. Sándor orosz cárt szállásolta el a napóleoni háborúk konjunktúrájában meggazdagodott báró Orczy család, épülő klasszicista stílusú kastélyában. Windischgraetz herceg innen irányította a kápolnai csatát, de néhány héttel később Kossuth Lajosnak adott szállást az épület. Az 1-848—49-es forradalom és szabadságharc idején Gyöngyös kapásparasztjai és öreg diákjai honvéd ruhát öltöttek, a csatamezőkön véreztek a szabadságért. A szabadságharc bukása után a Mátra rengetegeiben bujdosó katonákból éledt újra a betyárvilág.
