Heves megyei aprónyomtatványok 13/K

A főrendező

Ugyanúgy, akár a színházban közönségnek dolgozik, csak a számuk éppen több. A színpad se hibázik, csak többnyire sokkalta nagyobb. Együttest mozgat — igaz a reper- toáruk ez egyetlenből áll. Embereit láthatatlan karmesteri pálcával dirigálja.

ő, a főrendező.

Hivatás lenne? Nein. Akkor talán hobby? Ez se. Inkább a kettő együtt. Hivatásszerű hobby. Teljesen kizárt a tévedés lehetősége, mert aki egy kicsit is ismeri Hajnal Sándort — márpedig egri sportesemény-látogató őt ki nem kerülheti — úgy azok oszthatják az újságíró véleményét: ennyire komolyan ,,dolgozni” szabad időben nem mindenki képes. Van ebben már egy jókora adag szenvedély.

Persze, hogyne, hiszen nem ma kezdte mindezt.

— Mikor is?

— 1952-ben. Később 1961-től, az Egri Dózsa megalakulásától egyetlen év sem maradt ki. A labdarúgó mérkőzések rendező gárdájában ténykedtem a legtöbbet, nagyon sokszor irányitottam rendező gárdát a verseny- és fedett uszodában a vízilabda meccseken. Amióta az Eger SE játssza a város sportéletében a vezető szerepel, természetesen nekik dolgozom a leggyakrabban.

—- Mint főrendező, mire emlékszik a legszívesebben vissza?

— Arra a három évre, amikor a labdarúgó NB I-ben voltam főrendező. Érdekességként említem, hogy renaeztem én mérkőzést Egerben a saját pályájától eltiltott DVTK-nak \,s. Szóval az volt az igazi, s szerintem a mi hálás közönségünk újra Nß I-et érdemelne.

— Ön mit lát egy mérkőzésből?

— Rendszerint a második félidőt. Addig azonban ellenőrzőm a 30 fős gárdámat a kapuknál, a pénztáraknál, a játékoskijárónál, a lelátó lejáróinál.

Hajnal Sándor 53. évét tapossa, s bizony 35 éves közreműködői tevékenysége alkalmával olykor parázs jelenetekben edződött. Mint mondta, néha el kellett ,,lopni” egy-egy játékvezetőt a meccs után a stadionból, uszodából — nagyobb baj soha nem akadt. Mindig számíthcüott a belügyi szervek embereinek segítőkészségére —- egyébként maga is rendőrfőtörzsőrmester — ez ad biztonság- érzetet manapság is felelőségteljes munkájához. Főrendezői tisztében több dicséret, elismerés érte.

Amelyik sporteseményen főrendező, ott a legfontosabbak mindenkor garantáltak: rend van, fegyelem és bevétel/

Ugye mit tesz egy karszalag?

— budavári —

Cselgáncsozók: új honfoglalók

A múlt év novemberének végén már a városi körcsarnok galériája adott otthont a cselgáncs edzéseknek. Egyszóval ez a szakosztály is az új honfoglalók közé lépett 1978 őszén. A feltételeik ugrásszerű javulásának hatására, az edzéslátogatók száma felszökött: a hétfői, szerdai és pénteki foglalkozásokat 40—45-en látogatják (ez a tulajdonképpeni versenyzőgárda), a keddi és csütörtöki napokon mintegy 70 fiatal jár Gyenge Sándor edzőhöz, aki az alapokat oktatja. Hosszú Kálmán vezető edző röviden így foglalta össze a szakosztály ez évi célkitűzéseit, feladatait:

— A tanítványok közül többen lemorzsolódtak, akik a régi termünkhöz laktak közel. Mégse esünk kétségbe, mert a körcsarnok feltételei már biztosítékai a jobb felkészítésnek, a kiválasztás rendszeresebb lehetőségének. Szeretnénk a mostaniak közül minél több fiatalt megtartani. 1978- ban az OB II-ben mint köztudott, felnőtt csapatunk a 4-ik volt, ebben az évben tovább keressük a csapatembereket, elsősorban a középsúlytól felfelé. Sok versenyen szeretném indítani versenyzőimet, hogy még több rutint szerezzenek.

A cselgáncs szakosztály elnöke, Frankó Mátyás neve a biztosíték arra, hogy 1979-ben is valóra válnak a judózók tervei.

A közelmúlt tartami hírei közül ide kívánkozik, hogy Újházi Ferenc személyében kondíció edzővel erősödött meg a szakmai vezetés és egy év eleji verseny krónika: a 10 éves Kovács Péter szerezte a szakosztály idei első aranyérmét, aki Budapesten országos kisdobos versenyen végzett az élen.

22