Heves megyei aprónyomtatványok 13/I

1779-ben Salzburgban, életének nehéz korszakában komponálta Mozart B-dúr szonátáját. Mintha a honvágy hangulata áradna a pihenni vágyó alkotó muzsikájából. A hegedűszólam vezetőszerepe túlsúlyba jut a zongoraszólam „régies”, barokkosán mozgékony kísérete fölött. A nagy mozarti mondanivaló a lassú tételben van (II. Andantino sostenuto e cantabile), amelynek gazdag és érzékeny érzelemvilága, szerkezeti eredetisége a mozarti líra egyik legszebb megnyilatkozása.

MOZART: B-dúr szonáta, K. 378

BRAHMS: G-dúr szonáta, op. 78

Három hegedű-zongoraszonátát komponált Brahms, valószínűleg Joachimmal való barátsága és szoros együttműködése hatására. Az I. G-dúr szonátát, majd később a második és harmadik szonátát is Joachim népszerűsítette széles körben és vitte sikerre. A háromtételes G-dúr szonáta hangulata rokon Beethoven Tavaszi szonátájával. Brahms továbbfejlesztette az úgynevezett hangverseny-szonáta műfaját. (I. Vivace ma non troppo, II. Adagio, III. Allegro molto moderato).

HACSATURJÁN: Monológ szólóhegedűre

Aram Hacsaturján, a nemrég elhunyt világhírű szovjet-örmény zeneszerző gazdag kamarazene-életművet is hagyott maga után. Szólóhegedűre komponált „monológjában” a virtuóz és technikailag igényes megoldások mellett az örmény népzenei hangvétel az alap_ vető zenei gondolat, örmény tánc, tréfás szövegű népdal és sirató témái csendülnek fel a népszerű műben.

BARTÖK: II. rapszódia

Bartók két hegedűre és zongorára komponált rapszódiája — 1929-ben elkészítette zenekari változatát is — Liszt magyar rapszódiáival rokon, formavilágát tekintve. Lényegesen eltérő azonban Bartók hangvétele, amennyiben autentikus erdélyi magyar népdalokat és táncdallamokat használ fel műveiben. A II. rapszódia, ha nem is éri el az I. rapszódia népszerűségét, gazdag tematikájával, fordulatos hangulatvál. tásaival, szokatlan ritmusvilágával méltó társa e műfaj legjobb darabjainak.

53