Heves megyei aprónyomtatványok 13/I

járul közkedveltségéhez, népszerű üdülő, pihenő jellegéhez.

Múltja több mint 150 éves, már Fáy András leírásából ismert (1819). Mégis hírét gyógyvizei alapozták meg, így a gyógyvíznek a híre Pestig is eljutott és 1798-ban Kitaibel Pál, a budapesti egyetem vegytani tanszékének adjunktusa, a híres botanikus é.s mine- rológus tanulmányozta a parádi vizeket.

A Párádtól délre fekvő völgyben fakadó Clarisse-forrást Lengyel Béla dr. egyetemi tanár vegyelemezte 1883-ban. Ennek vize a csevicénél jóval kevesebb szénsavat hidro- karbonótot és ként tartalmaz, azonban magas vastartalmú (20,1 mg,/lit.) íze igen kellemes és üdítő, de nem tárolható és szállítható a vas bomlása miatt. Vastartalmánál fogva használják a vérképzés fokozására vérszegényeknél, ki vérzetteknél, gyomoroperáltaknál, idült vastagbélhurutos betegeknél.

A parádi völgy nyugati végén a Széchenyi- hegyből fakad a ,,Csevioe-víz”, amely Parádi víz néven kerül forgalomba. Már az, 1800-as évek elejétől kezdve használják. A kénes, szénsavas ásványvizet külföldön is ismerik. E forrásvíz nagy mennyiségű szabad szénsavat (2291,5 mg/'literenként), hidrokarbonátot

6