Heves megyei aprónyomtatványok 13/H
során jó lenne feleletet kapni arra a kérdésre is, mennyiben segíti az ismeretátadás hatékonyságát a műsor mozzanatainak, a tárgyi környezetnek tudatos esztétikai megformáltsága. Hipotézisünk szerint az esztétikai mozzanatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a megismerés ne csak az intellektust foglalkoztassa, hanem a befogadó emocionális motivációját növelve a teljes személyiséget tegye érdekeltté a tevékenységben. Ezáltal az esztétikai elemek messzemenően támogatják az ismeretek integrációját és interiorizációját, s végső fokon az új anyagnak intenzívebb beépülését egy humanizált-elsajátított ismeretrendszerbe. A pályaválasztásra orientáló, emberi tevékenységeket, munka- folyamatokat bemutató műsorok az esztétikumnak egy más, nem kevésbé fontos területét érintik: az emberi cselekvés, a munka szépségét érzékeltetik. A családi életre nevelés céljait szolgáló műsorok az emberi kapcsolatok esztétikumának, az emberi magatartás szépségének sugalmazásával kapcsolódhatnak a tágabb értelemben vett esztétikai nevelésbe. 3. Mindkét műsortípusnak döntő kérdése, hogy milyen lehetőségei vannak magának a médiumnak esztétikai vonatkozásban. Nem tartozik vitánk körébe most a televíziós műalkotások (tévé- film, tévéjáték) problematikája. Véleményünk szerint azonban az elemi esztétikum jelenségeivel találkozunk minden jé) műsorban a képszerkesztés, a szekvenciák megszerkesztése, a tel jes audiovizuális folyamat megkomponálása során. Az arány, az időbeli-térbeli ritmus, a paralelizmus és kontraszt, a harmónia-diszharmónia, valamint a feszültségfeloldás váltakozása, tempó, dinamika, rész—egész-viszony, és az egész rendje, mind ilyen esztétikai elemek. Ezzel kapcsolatban meg kellene vitatni, hogy a médiumban rejlő lehetőségek miképpen használhatók fel tudatosabban, egyfelől az esztétikai tárgyú, másfelől az egyéb tematikájú műsorok megal kotásá I »an. 4. Tudjuk, hogy az élő üzenetközvetítőnek, az adások szereplőinek milyen jelentős hatásuk van a befogadóra. Felmerül tehát itt az a gondolat is, mennyiben fokozza vagy csökkenti egv-egy adás esztétikai közlésének hatékonyságát a szereplők emberi arca, szellemi légköre, gesztikája, karakter jegyeinek mimikában, szóban- hangban, mozgásban megnyilvánuló sajátossága. Ezekkel összefüggésben a következő kérdések vizsgálata lenne kívánatos: — Milyen személviségmodell kívánatos a tanulókkal való aktív kapcsolat megteremtéséhez? Milyen összefüggés van az alkalmazott módszer korszerűsége és az üzenetközvetítő emberi magatartása között? 4(1
