Heves megyei aprónyomtatványok 12/G

Orbán Tibor a darabról

Az eredeti cím Dorf ohne Männer, azaz Falu férfiak nélkül. A színlapon viszont Férfiakat Szelistyének áll. A kettő közti különbség talán csak a filoszoknak tűnik fel, nem is fontos. Az eredeti német cím valami balsejtelmes titokzatosságot, befejezettséget sejtet, míg a magyarított cím egyértelműen a Mikszáth-műre utal. Arra a

Mikszáth-műre, amelynek az alapötlete is, hangvétele is anekdotikus. Az anekdota a legerősebb magyar prózai műfaj. Lényegét tekintve életigenlő, ám szemléletében, megoldásaiban alig segít a problémák érdemi feltárásában. Az anekdota konfliktushelyzetei csupán apropói az áradó mesélőkedvnek, amely eleve a happy end-es csattanó felé csordogál kissé

komótosan. Gyökeres népi, s a magyar regény, novella elképzelhetetlen volt sokáig nélküle. Lényegében csak a legfrissebb prózairodalmunk szakít ezzel a hagyománnyal, amely — más stíluselemek betüremkedése mellett — sokkal drámaibban láttatja a magyar valóságot.

Ödön von Horváth szemlélete, írói gyakorlata eleve idegen ettől a magyar hagyománytól. Nem azért, mert tudatosan meg akarja tagadni azt, hanem a neveltetése — mondhatnák — a sorsa miatt is. Az az élményFérfiakat Szelistyének — balra Kört- vélyessy Zsolt és Holl Zsuzsa, illetve Bános Ágota és Matus György, fent Fehér Tibor, Vitéz László, Kuna Károly és az előtérben Somló István.

világ, amit Ödön von Horváth ábrázol, ízig-vérig XX. századi, igen távol áll az anekdota kedélyességétől, egyszerűen ábrá- zolhatatlan is abban a műfajban és hangnemben. Ezért tartja fontosnak Ödön von Horváth, hogy elhatárolja magát Mik- száthtól. ,,Ez a vígjáték nem Mikszáth Kálmán, a nagy magyar regényíró A szelistyei asz- szonyok című regényének a dra- matizálása, csupán kísérlet arra, hogy a regény néhány motívumából vígjátékot írjak. A darab szereplői nem azonosak a regény alakjaiva'l.”

— Ffanem kikkel? (Ezt már Orbán Tibortól, a rendezőtől kérdezzük.)

— Ödön von Horváth szeretett volna felhőtlen vígjátékot