Heves megyei aprónyomtatványok 12/G
val. De a pesti századforduló romantikus vurstlija helyett itt a harmincas évek kezdetének müncheni vidámparkja a színtér. A hagyományos októberi ünnepség vad, disszonáns dá- ridója egy balladaian egyszerű és szívszorító szerelmi történet háttere. Az állástalanná vált gépkocsivezetőt nagy karriert remélve elhagyja Karolin, az ostoba kis hivatalnoklány. Mire megalávza visszatérne hozzá, elkésett. A népünnepély ezer színű, apokaliptikuson megrajzolt világa — a brechti dramaturgia szerint — a tudatosítás eszközeként vonul végig a cselekményen. A gazdasági világválság, a munkanélküliség, a megtorlat- lan bűn és az öngyilkosság témáit variálja — egymástól merőben különböző drámai eszközökkel — az Ég felé című groteszk misztériumjátéka és a Szajna ismeretlen halottja című morbid komédiájo is. Az érlelődő fasizmus leleplezője Míg ezekben a darabokban a kispolgár könyörtelen, mindenkin és mindenen átgázoló érvényesülési harcát ábrázolja, addig a következő — már a hitleri Németországból Bécsbe költözve írott -— darabjában, az 1935-ben született Ide-oda című bohózatban áldozatként is bemutatja a válság és az érlelődő fasizmus korában tönkrement kisembert. A bohózat a két polgári demokratikus ország határán játszódik, szenvedő hőse egy hontalan, nincstelen exdrogista. Míg szorgalmas adófizető volt, jó állampolgárnak számított. Most, hogy nincs semmije, egyszerre megállapították róla, hogy születése révén a szomszédos államba illetékes. De ott elmulasztotta állampolgárságát megújítani, így nem fogadják be. így vergődik az egész darabon végig a chaplini figura a határfolyó hídján oda-vissza, két hazája között. A hontalan vándor dilemmáját irreális színezetű happy end oldja fel — mintha csak a Koldusopera királyi hírnöke tévedt volna ide is. Don Juan fagyhalála A maga nemzedékének viszonya az 1914—1918-as háborúhoz önéletrajzi feljegyzése szerint a következő volt: „Bennünket, akika »nagy idők«-ben éppen kamaszok voltunk, nem nagyon szerettek. Abból a tényből, hogy apáink elestek vagy megnyomorodtak a csatatéren, azt a nyilvános következtetést vonták le, hogy mi, háborús kölykök, egytől egyig gonosztevők leszünk. Ha nem fütyültünk volna rá, hogy serdülő korunk éppen a háború idejére esett, akár mindannyian felköthettük volna magunkat. Közönyösek voltunk, nem éreztünk mi sem szánalmat, sem tiszteletet. Egyszerűen semmi érzékünk nem volt a múzeumok meg a lélek halhatatlansága iránt, és amikor a felnőttek összeomlottak, mi sértetlenül megúsztuk a dolgot. Bennünk nem omlott össze semmi, hiszen addig még csak egyszerűen tudomásul vettük a tényeket." A háborúban felnőtt Horváth a háborúból összeomlotton hazatérő, csaták poklát megjárt, pergőtüzeket túlélt férfinemzedéket állítja most — az utódgeneráció könyörtelen objektivitásával — Don Juan a háborúból jön című drámájának középpontjába. A hajdani nagy nőfalót most éppen múltbeli nimbusza teszi . tönkre. A háború utáni inflációs nagyváros — feltételezhetően Berlin — megvadult asszonyai, lányai szerelem-éhesen csapnak le rá, a „békebeli, igazi” férfira. Az pedig összetört lélekkel, egy hajdani — közben meahalt — lány iránti nosztalgiával szívében, idegenül bolyong közöttük. A többi Don Juan-feldolgozástól gyökeresen különböző dráma önkéntes fagyhalállal zárja le a mindenkitől elidegenedett, egykori hódító életét. A nyárspolgár Figaro A Figaro válása című komédiájának modelljét minden bizonnyal a fiatal Szovjetunióba akkor már tömegesen visszaáramló emigráns orosz értelmiség szolgáltatta. Horváth Ödön ugyanis Beaumarchais talpraesett hősét a forradalmi Franciaországból „disszidáltat- ja" gazdái, az Almaviva grófi házaspár és felesége, az uraihoz ragaszkodó Zsuzsi kedvéért a porosz bürokrácia kellős közepébe. Míg ott a grófék adósságot adósságra halmoznak, és a forradalom összeomlására szabnak ki újabb és újabb terminusokat, addig Figaro önállósítja magát, hogy jól menő fodrászszalont alapítson. Zsuzsi azért hagyja ott férjét, mert nem tudja neki megbocsátani, hogy „világpolgárból nyárspolgár lett". Házasságuk válsága végül is ott-
