Heves megyei aprónyomtatványok 10

Tisztelt küldöttközgyűlés! Az eltelt időszak nem hosszú vadásztársaságaink életében, arra azonban elegendő, hogy lemérhessük eredményeinket, számba ve­ressük gondjainkat és meghatározhassuk a fejlődés irányát. Megyénk 1292 vadásza 39 vadásztársaságban 191 000 ha apróvadas és 77 000 ha nagyvadas jellegű területen vadászik, gazdálkodik és szórakozik. I. SZERVEZETI ÉLET A megye vadásztársaságainak létszámalakulását figyelve megál­lapíthatjuk, hogy Heves megyében az egy vadászra jutó terület 198 ha, szemben az országos 262 ha-ral. Ez azt jelenti, hogy a vadász- társaságok vezetőségei és tagságuk többségükben megértették, hogy az élet természetes rendje szerint helyet kell biztosítani a jövő nemzedéknek is. Társaságaink a beszámolási időszakban 273 új va­dászt vettek fel tagjaik sorába, közülük 42 fő 30 éven aluli. A fel­vettek több mint fele ipari, illetve mezőgazdasági dolgozó, öröm­mel tapasztalható, hogy a fiatal vadászok legtöbbje a vadászatban nemcsak úgy leli szórakozását, hogy vadászik, de részt vesz a vadásztársaságok által szervezett közhasznú társadalmi munkákban is. Fiatal vadászaink nagy többsége elvégezte, vagy most végzi a megyei intéző bizottság által szervezett alapfokú vadgazdálkodási tanfolyamot. Meglepő az érdeklődésük a kulturált vadászat, a vad- gazdálkodás, valamint a sportlövészet iránt. Több társaságnál ön­álló ifjúsági brigád alakult. Az elmúlt év kiemelkedő eseménye volt az országos vadász­szövetség, valamint az országos ifjúsági bizottság által szervezett fiatal vadászok első országos találkozója, amely nemcsak megyénk­ben, de országosan is felhívta a figyelmet az ifjú Nimródok te­vékenységére. Ez a rangos találkozó emlékezetes és követendő példa marad a jövő számára is. A megyében 93 olyan vadásztagunk van, aki már betöltötte a 65. esztendőt. Társaságaink megbecsülik őket, ugyanakkor elindult egy folyamat, amelynek lényege, hogy az idős vadászokat teljes jogú tiszteletbeli tagoknak tekintik, ugyanakkor helyükre a vadá­szatokon és a társadalmi munkában rendszeresen részt vevő fiata­lokat vesznek fel. Megyénk apróvadállománya kát mutatja: országos hasonlításban az alábbia­Megnevezés Nyúl Fácán Fogoly ossz.: 1000 kh/db Heves megye 115 163 150 Országos 94 184 103 Megállapítható, hogy apróvadállományunk fejlődése kielégítő, sőt, az egyes vadfajoknál a vártnál nagyobb ütemű volt. Lemara­dás mutatkozik a fogolynál, pedig Heves megye egyes vidékei hajdan fogolyban rendkívül gazdagok voltak. A tenyésztés fej­lesztésével, a gondos téli takarmányozással néhány év alatt elér­hető, hogy a fogolyállományban ne csak elérjük, de túl is halad­juk az országos szintet. A tavaszi becslések azt mutatják, hogy a megye nagyvadállo­mánya, jelentéktelen eltéréssel, az orsz#£»>s átlagszintnek megfe­lelően alakult. Örömmel jelenthetjük, hogy a mesterséges szárnyasvad-tenyész- tésünk az országos átlagot jóval meghaladó eredményeket hozott. Az 1000 ha területre kiengedett, mesterségesen tenyésztett szárnya­sok száma országos átlagban 50—60 db között van, a beszámolási időszakban ugyanez a szám Heves megyében megközelíti a 153 darabot. Ugj'ancsak kedvező a kép, ha a vadászzsákmányt hasonlítjuk össze: Megnevezés Nyúl Fácán Fogoly 1000 kh/db Heves megye 80 140 35 Országos 30 90 13 A számok alapján nyilvánvaló, hogy megyénk vadászai az egy­ségnyi területről kétszer annyi vadat takarítottak be, mint az or­szágos átlag és nemcsak jól szórakoztak, de a népgazdaságot is jelentős bevételhez juttatták. Az elmúlt három évben, de különösen jelenleg. sok gondot okoznak a vadkárok, mind az erdőgazdaságnak, mind a mezőgaz­dasági üzemeknek és természetesen a vadásztársaságoknak is. Ez összefügg a vadlétszám növekedésével, valamint azzal a ténnyé’, hogy az eddig kizárólagosan csak az erdeinkben honos nagyvadak levándorolnak a mezőgazdaságilag müveit területekre és ott jelen­tős károkat okoznak. Szaporodnak az erdei károk is. A felmérések a következőket mutatják: Megnevezés: 1973. év 1974. év Mezőgazdasági kár: 174 218,— Ft 224 515,— Ft Erdőgazdasági kár: 644 650,— Ft 1 292 400,— Ft Bizonyos, hogy ezt a problémát az üzemek és a vadásztársa­ságok közös összefogásával, jóindulatú, szoros együttműködésével lehet csak megoldani. Semmiképpen sem engedhető meg, hogy a vadkárok ügyéből erdész-vadász, tsz, illetve vadásztársasági ellen­tétek alakuljanak ki. Néhány vadásztársaság már kezdeményezett, és együttműködési szerződések megkötése van folyamatban az il­letékes gazdaságokkal. E szerződések tartalmazzák azt is, hogy mi­lyen módon kívánnak együttműködni a vadkárok elhárítása érde­kében. KAPCSOLATAINK A megyei intéző bizottságnak minden illetékes szervvel meg­felelő és gyümölcsöző kapcsolata van. Így a MA VOSZ intéző bi­zottságával, tisztségviselőivel és dolgozóival, a Heves megyei párt- bizottsággal és tanáccsal. Mind gyümölcsözőbb a kapcsolatunk a rendőrséggel, a népi ellenőrzési bizottságokkal is. Javuló kapcso­lataink vannak az erdőgazdaság mellett a mezőgazdasági termelő­üzemekkel. Az eltelt három évben jelentős számú tsz-vezető, il­letve dolgozó, valamint erdész került be a vadásztársaságokba. Ezúttal is elismeréssel és köszönettel kell szólnunk arról a nagyarányú anyagi és erkölcsi segítségről, amelyet a MAVOSZ in­téző bizottsága, valamint a Heves megyei Tanács V. B. nyújtott számunkra. Itt a gyöngyösi fácántelep fejlesztésére, valamint az Egerben most épülő és az ez év közepén átadásra kerülő vadász­objektumhoz nyújtott segítségre gondolunk. A Heves megyei Ta­nács segítségével és a vadásztársaságok anyagi hozzájárulásával néhány hónap múlva megnyílik az egri vadász—horgász sportüz­let, a fegyver javító műhely és a vadászklubban otthont találhat a megye valamennyi vadásza. Az eltelt három évben sokat változott vadászaink, illetve va­dásztársaságaink magatartása is. Az emberek többsége kulturáltan vadászik, jelentős mértékben csökken a kapzsiság, az anyagias szemlélet, mások háttérbe szorítása, az önzés. Mind többen meg­értik, hogy a társasági élet csak akkor nevezhető harmonikusnak és az emberek csak akkor lelhetik örömüket a vadászatban, ha ott az elvtársi és baráti megbeszélésre, a kellemes és hasznos szó­rakozásra való törekvés az uralkodó. Vadászaink mindjobban veszik ki részüket a természetvédelmi munkákból, hiszen a természet szeretete és védelme vacTászmivol- tunk lényegéből fakad. II. A VADÁSZTÁRSASÁGOK MŰKÖDÉSE, A BIZOTTSÁGOK MUNKÁJA Megyénkben 39 vadásztársaság van, ebből 4 bérkilövo. A be­számolási időszakban összevonást nem alkalmaztunk, új vadász- társaságot nem szerveztünk. A társaságok többsége ésszerűen és céltudatosan fejlődik. Kö­zösen építik a lőtereket, gyakorlótereket, vadászházakat, etetőket, magasleseket. Az ízléses terítékek jelzik a vadászetika fejlődését is. Jól működik az etikai és sportlövő bizottság a sportlövő bizott­ság évről évre rendszeresen szervezi a versenyeket, bizonyítva, hogy a megyében nemcsak múltja, de jövője is van a sportlövé­szetnek. Nem tartjuk elégségesnek azonban a vadásztársaságok szám szerinti bekapcsolódását a versenyekbe. Eljött az ideje an­nak, hogy a fiatal vadászok a sportlövőpályákon és ne a vada­kon tanulják meg a lövés tudományát. Annak ellenére, hogy jelenleg csak kevés vadásztársaság vesz részt a versenyeken, megyénk versenyzői az országos vetélkedő­kön mindig a dobogó valamelyik fokán foglaltak helyet: 1973-ban és 1974-ben második hely országos versenyeken, a harminc éven aluliak vetélkedőjén első hely. Most újabb sikerről értesülhet­tünk: a MAVOSZ rendezésében lebonyolított felszabadulási korong­lövő emlékversenyen megyénk csapata (Bakondi Endre, Tóth Sán­dor, Kakukk János, dr. Böszörményi Mátyás) 142 ponttal első he­lyet szerzett, és az egyéni versenyben Tóth Sándor második lett. Etikai bizottságunk munkájáról is csak az elismerés hangján szólhatunk. Lelkesen dolgozik a vadászkutya-bizottság is, bár itt megjegyezzük, hogy még mindig sok az olyan vadászkutya, ame­lyik csak bosszúságot és nem örömet okoz. Hagyományos megyénkben a vadgazdálkodási alapfokú tanfo­lyam szervezése. Az elmúlt három évben több százan végezték el eredményesen ezt a tanfolyamot. A fiatal vadászok első országos vetélkedőjén már eredményeink is megmutatkoztak. Vadászpropaganda-munkánk eredményes, jónak ítélhető. Javuló szinten szolgálja ezt a Heves megyei ..Vadász” című újság is, amely — mint az ország egyetlen vidéki vadászlapja — már túl­haladta megjelenése 10. évfordulóját. Vadászaink szeretik ezt a la-

Next

/
Thumbnails
Contents