Heves megyei aprónyomtatványok 10

LISZT Esz-dúr zongoraversenye weimar! alkotóéveinek lázas alkotómunkája idején a szimfonikus költeményekkel egy- időben született. A szimfonikus költemények zenei formájához hasonlóan ebben az esetben is egyetlen nagylélegzetű tételbe sűríti az egyébként világosan tételekre bontható zenei anyagot, ünnepélyes, hősies téma nyitja meg a vérsenyművet (Allegro maestoso) melyet egyre tovább fokoz a bravúros zongoraszóló. Az energikus, férfias rész után tiszta szenvedélyt árasztó lírai szépségekben gazdag rész következik (Quasi adagio) majd bravúros scherzo (Allegretto vivace) oldja fel a szemlélődő hangulatot.

A scherzo vidám, szellemes lendületét az első téma megjelenése szakítja meg, majd rövidesen indulószerű zárótétel következik, (Allegro marziale animato) amely teljes egészében a főtémára épül, felsorakoztatja azonban az elhangzott zenei anyag jellegzetesebb dallamait. A bemutató óta egyik legnépszerűbb zongoraversenyt Liszt mutatta be Weimarban 1855-ben, a zenekart Hector Berlioz vezényelte.

CSAJKOVSZKIJ V. szimfóniája, Op. 64. e-moll a romantikus szimfóniairodalom egyik legszebb alkotása. Csajkovszkij elévülhetetlen érdeme, hogy megteremtette az orosz nemzeti szimfonikus nyelvet, és számtalan újítással gyarapította a szimfóniának mint zenei műfajnak kifejezőerejét. Ez a programnélküli képszerűség és az egész művön átvonuló egységes alapgondolat az a két jellegzetesség, amely zenei megfogalmazást nyer Csajkovszkij szimroí nikus költészetében.

Az V. szimfónia Andante bevezetőrésszel kezdődik, sötét borongás-hangulatú témáját rezignált, fájdalmas indulótéma majd tragikuserejű kitörés követik. A hatalmas kidolgozási részt nemesen romantikus pátosz jellemzi. Az egyik legszebb kürtszóló a szimfonikus irodalomban a lassú (Andante cantabile) tétel hangszerszólója. A lírai töltésű, végig fájdalmas muzsikát megtöri az I. tétel energikus témájának betörése. Idillikus hangulatot árasztó keringő a III. tétel muzsikája, középrészében isméi felcsendül a fenyegető, mór ismert dallam. Az alapmotívum a IV. tételben középpontban áll, itt azonban diadalmas, bár nehezen küzdő indulómuzsika alakul ki és hosszú harc után diadalmas csengéssel ér véget a szimfónia.

VARSÁNYI LÁSZLÓ 1948-ban szerezte művészi diplomáját a Zeneművészeti Főiskolán dr. Böszörményi Nagy Béla tanárnál. 1947—48-ban Svájcban, majd Hollandiában nagy sikerrel vendégszerepeit. Budapesten és vidéken számos alkalommal adott önálló és zenekari estet. Az Állami Hangversenyzenekarral, majd a Postás Szimfonikus és a MÁV zenekarral minden évben többször fellépett.

Csehszlovákiában és Jugoszláviában nagysikerű koncerteket adott.

25