Heves megyei aprónyomtatványok 10

BACH Francia szvitjeit 1722-ben komponálta, valószínűleg Couperin II. clavecin-kötetének hatására. Innen tanulta meg az aprólékos motívum-kimunkálást „francia módra” és azt az újnak számító divatot is, amely a kor divatos táncaihoz változatot, alternatívát ír. Az V. francia szvitben már tudatosan jelentkeznek a világi zene közismert tánc­formái, a Musette, a Loure. A hagyományos Courante és Sarabande tételek alternatívái gazdag figurációkkal díszí­tik a tánc témáját. A hangszeres zene egyik legértékesebb forrásmunkája Bach két nagy ciklusa, a hat önálló darab­ból álló francia és angol szvitek. SCHUMANN fiatalkori kompozíciói — legszebb költői al­kotásai. Meghitt, bensőséges költői mondanivaló árad fia­talkori zongoraműveiből. Ezek közé tartozik a Humoreszk is, amelyet 29 éves korában írt. A mű csodálatos keveréke a bánatnak és örömnek, a mosolynak és szomorúságnak. A zongoramű nagy formai újdonsága az a tény, hogy egyetlen állandóan visszatérő téma köré csoportosulnak a hangulatilag ellentétes epizódok. A látszólagos variációs, illetve rondó-elvnél sokkal távolabb mutat az újítás, a mo­notematikus, de ugyanakkor ciklikus formaszerkesztések felé. Mindezek a továbbiakban először csak Liszt művei­ben jelennek meg, 6 fogalmazta meg először tiszta formá­ban a zenetörténet legmerészebb formai újításait. CHOPIN, a zongora költője teljesen új zenei nyelvet te­remtett. Egyetlen hangszer kifejezőeszközeit addig nem hallott távlatokig fejlesztette, ezenkívül minden zongora­műve saiátos ötvözete a személyes élmény és a hangszer technikai eszközeit uraló művész fantáziáiénak. A népzene Chopin egyik legkedveltebb területe, erről vallanak mazur- kái, személyes élményeit a noktürnökben és a balladákban iuttatja legiobban kifejezésre. Ez utóbbiakban nemcsak kialakult műfajt töltött meg úi tartalommal hanem me­rész formai újításaival továbbfejlesztette azt. BARTÓK Táncszvitjének egységét az alapgondolatok, té­mák szoros rokonsága, valamint a hangnemi összetartozás biztosítja. A tánctételeket ún. ritornell (visszatérő rész) kapcsolja össze, ez a szerkesztési elv egyébként elég gyak­ran fordul elő Bartók műveiben. A táncok ellentétes han­gulata és a népitől az elvontig stilizált megszólaltatása meglepő művet eredményezett, amelyet elinte értetlenül foaadott a közönség. A hangnemi összefüggés Bartóknál ebben az időszakban egyetlen központi hangra való uta­lást jelez (ez esetben a g-hangot). A táncok iehege any- nyira ékesszóló, hogy lehetne határozott programot adni az egyes táncoknak. Bartók szándéka azonban nem az volt. hanem az a törekvés, hogy a népzenei nyelvet a lea- maaasabb művészi színvonalra emelve egyetemes érvényű­vé és mindenki számára érthetővé tegye, öt tánc és nagy Finálé a táncszvit szerkezete amelyet a kezdeti zenekari változatból maga a szerző dolgozott át zongorára. SCHIFF ANDRAS 1953-ban született Budapesten. Zenei tanulmányait öt éves korában kezdte, azóta több ifjúsági és nemzetközi zenei versenyt nyert. 1966-ban részt vett a moszkvai Magyar Gyermekzenei Héten, 1968- ban I. díjat nyert a tv „Ki mit tud" versenyén a zenei kategóriában; részt vett a szófiai VIT-en, 1969-ben díjat nyert a prágai rádió által szervezett nemzetközi kamarazene versenyen. A Zeneművészeti Főiskolán tanárai Kadosa Pái, Rados Ferenc és Ko­csis Zoltán voltak, 1974-ben részt vett a moszkvai Csajkovszkij nem­zetközi zenei versenyen, ahol díjat nyert. 23

Next

/
Thumbnails
Contents