Heves megyei aprónyomtatványok 10

VIVALDI egyike a legtermékenyebb szerzőknek. Zenei ha­gyatékát a mai napig szinte lehetetlen volt felmérni, a 30-as években kezdődött nemzetközi összefogás eredmé­nyeképpen műveinek katalogizálása. Dallamszépségekben gazdag kisterjedelmű triószonátája — ahogyan a barokk stílus korában a kamarazeneműveket nevezték — megőriz­te a kor eleven, mozgékony szólamvezetését, egészséges humorát és a formaépítkezés egyszerű biztonságát. FARKAS FERENC Régi magyar táncai a XVI—XVII. sz. táncmuzsikájából adnak ízelítőt. A régi gyűjteményekből felkutatott'dallamok egyszerű szépsége megragadta a ze­neszerző figyelmét, aki alig változtatott a harmóniákon, csak a szólamokat erősítette meg. Egyszerű zenekari letét­jét számos más összetételű együttesre is átírta. HAYDN—KESZTLER: F-dúr fúvósötös. Haydn-műve erede­tileg zongoratrió, amelyet Kesztler Lőrinc, a Zeneművé­szeti Főiskola tanára írt át fúvósötösre. Az I. tétel (Alleg­ro con brio) derűshangulatú szonátatétel. Szellemes ki­dolgozási rész és merész harmóniafűzések teszik élénkké a tételt. A II. tétel (Andante cantabile) csak nyúgvópontot jelez a két dinamikusabb szélső tétel között, lágy, lírai in­termezzo hangulata árad az egyszerű szépségekben gaz­dag muzsikából. A III. tétel (Rondo) pompás, vidám ötle­tekkel és hangszínkombinációkkal megkomponált muzsika. ROSSINI Fúvóskvartettjének megszületése arra vezethető vissza, hogy Rossini fiatal korában több hangszeren igen kiválóan játszott és soha nem maradt hűtlen a hangsze­res zenei gyakorlathoz. Ez a technikai biztonság érződik fúvóskvartettjén is. Nem lebecsülendő az a tény sem, Ros­sini korában a fúvós-kamarazeneirodalom rendkívül szegé­nyes volt és Rossini a maga részéről sokat tett a műfaj fejlődése érdekében. Hat fúvóskvartettje már párizsi tar­tózkodása ideién született, ezek közül való az F-dúr is. DUBROVAY LÁSZLÓ Fúvósötöse a weberni hagyományok felhasználásával született. A fiatal komponista hat minia­tűr tételben századunk legmondernebb hangvételű — még hagyományos hangszereket igénylő — muzsikáját idé­zi. A mű tételeit a tempójelzések csak részben jellemzik, inkább a ritmikai egység, vagy változatosság jelzésére szolgál. A tételek egy-egy kompozíciós elv szellemében fo­gantak, a bevezető akkordok orgonaszerű homokfóniáját mozgalmas, szaggatott szerkezet követi. A III. tételben nagylélegzetű melódiaívekkel találkozunk, a következő té­tel rögtönzésszerű felrakását a zárótétel moio ikus ritmus­világa és felfokozott mozgású szólamvezetése követi. ARNOLD MALCOLM Három matróztánca szellemes, talá­lékony muzsika. A tételek zenéje annyira képszerű, hogy meg lehetne írni a táncok tartalmát; egy vidám matróz el­határozza, hogy mulat egyet a szárazföldön. Bálba megy, ahol modern jazz-szerű táncmuzsikára táncol és közben nagyon leissza magát. Almában furcsa látomásai vannak majd másnap kiábrándult, szomorú és banális napra ébred. A FILHARMÓNIA FÚVÓSÖTÖS 1971-ben alakult, tagjai a következők: Kovács Lóránt — fuvola, Kemény János — oboa, Horváth László — klarinét, Friedrich Ádám — kürt, ifj. Hara László — fagott. Valamennyien a Magyar Állami Hangversenyzenekar fiatal fúvós szó­listái. Közülük ketten nemzetközi zenei verseny győztesei: Kovács Lóránt, aki egyben a Zeneművészeti Főiskola fuvolatanára is — 1965- ben, Horváth László pedig 1970-ben nyert II. díjat. A fúvósötös tag­jai gyakran szerepelnek önálló szólistaként is, 21

Next

/
Thumbnails
Contents