Heves megyei aprónyomtatványok 10

MOZART 1782-ben Siegmund Haffner salzburgi polgár- mester házi ünnepségére írta szimfóniáját. A művet az Allegro con spirito tétel ünnepélyes, ragyogó hangzású muzsikája nyitja meg. A ragyogó szonáta-tételt az Andante tétel gyöngédlíráiú dallamai váltják fel, a Menuette tétel kezdőtémája fanfárszerűen ünnepélyes, triója a lassú tétel bájos dallamára emlékeztet. A zárótétel (Presto) főtémája Ozmin áriájának közismert témája (akasztófa-ária). Diadalmas életörömtől áradó hangulatban ér véget a remek- bekészült szimfónia.

BRAHMS Német requiemje nem a szószerint értelmezett liturgikus műfaj. Erre utal a szerző-választotta mű címe is, aki maga állította össze hatalmas kompozíciójának szövegét bibliai és német protestáns énekek szövegéből. A mű szokatlanul lassan készült el, több mint tíz évi munkával. természetesen Brahms nemcsak ezzel az egyetlen művel foglalkozott. Schumann, majd a szerző édesanyjának halála siettették végül is a kezdeti vázlatok befejezését. Brahms felhasználja a barokk mesterek hatalmas arányú vokál-szimfonikus műveinek minden eredményét, átveszi a nehéz szerkesztés alapelveit. Zsúfolt harmóniák, hatalmasívű zenei gondolatok, tömören hangszerelt zenekari szöveq és hatásukban is megdöbbentő kórusok teszik felejthetetlen élménnyé Brahms csodálatos művét.

ANDOR ÉVA Budapesten született és már iskolás kora óta tanul zenét. Már gyermekkorában Andor Ilona híres Kodály-korusában énekel. Érettségi után közvetlen a Zeneművészeti Főiskola énektanszakának lett hallgatója, ahol operaénekesi és művésztanári diplomát nyert. Énektanárai Hoór Tempis Erzsébet és Révhegyi Ferencné voltak. Az Állami Operaház először ösztöndíjas énekesnőként szerződtette, ahol két év alatt 15 szerepet énekelt. Ebből jelentősebbek Az álarcosbál Oscar-ja, Carmen Micaeláje; Faust Margitja; Fidélió Mar- cellinája, Falstaff Nanette-ja volt.

1964 nyarán részt vett a svájci Jeunesse Musicale-on, majd utána a Müncheni Nemzetközi Énekverseny 3. díját nyerte. 1966 óta az Állami Operaház rendes tagja.

SÖL.YOM NAGY SÁNDORT, operaházunk kiváló magánénekesét egy tehetségkutató verseny segítette hozzá, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója legyen. A diploma megszerzése után a Magyar Állami Operaház azonnal szerződtette.

Már főiskolai évei alatt 1965-ben III. díjat kapott az Erkel Ferenc Nemzetközi áriaversenyen, 1968-ban a szófiai VIT-en II. díjat, majd 1970-ben ismét az Erkel-versenyen III. díjat nyert. 1972-ben a Liszt- díj I. fokozatával tüntették ki.

VASZY VIKTOR karmester Budapesten született, zenei tanulmányait Zsolt Nándor, Kodály Zoltán és Koessler János tanároknál végezte a Zeneakadémián. Hegedűtanulmányai révén kezdetben a Székesfővárosi Zenekarban hangversenymesterként, majd karmesterként működött. 1929-től az Egyetemi Énekkarok karmestereként beutazta egész Európát, valamint az Egyesült Államokat. 1935-ben a budapesti Palestrina kórus igazgatója lett, amely együttessel mutatta be a Cantata Profanát és a Budavári Te Deumot. Rövid ideig a Budapesti Hangversenyzenekar első karmestere volt. majd 1941-ben újjászervezte a kolozsvári operát. 1945-től a szegedi opera igazgatója és vezető karmestereként tevékenykedett. Időközben a Magyar Állami Operaház és a Zeneművészeti Főiskola operatanszakán is működött. Számos bemutató fűződik nevéhez, egyike a nemzetközileg legjobban ismert karmestereknek. Kitüntetései a Munkaérdemrend, (1963), MNK kiváló művésze (1972), Munkaérdemrend arany fokozat (1973).

IS