Heves megyei aprónyomtatványok 10

WEBER: Bűvös vadász — nyitánya, mint az egész hasonló című opera, fordulópontot jelez az európai operairodalom történetében. Ezzel a művel jelentkezik erőteljesen az autentikus népzene, a romantikus, népmeséhez közelálló népszerű színpadi téma. A ,,Bűvös vadász" c. opera bemu­tatásával fejeződik be az olasz opera uralma, amely már egyre jobban lemerevítette a zeneszerzők fantáziáját és az egész operairodalom — egy-két zseniális szerző munkás­ságától eltekintve — témájában sematikussá vált. A nyi­tány lassú bevezetéssel inául, amelynek eszményien szép kürtszólója a német erdők mese-hangulatát idézi. A kürt­szóló után a nagybőgő és üstdob hangja a mesebeli szörny alakját idézi. A Vivace tétel ezekből a motívumok­ból épül fel, a két főhős Max és Agatha nagy ellentétet hordozó témáira. A nyitány jelentősége abban áll, hogy ez az első nyitány az operairodalom történetében, amely szimfonikus nyelven a függöny felgördülése előtt „elmesé­li" bevezetésképpen az opera tartalmát és felhívja a fi­gyelmet a főbb zenei építőelemekre. MENDELSSOHN: Hegedűversenye (Op. 64, e-moll) több mint száz éve a hangszer irodalmának egyik legnépsze­rűbb és legmaradandóbb alkotása. A szólóhangszer virtuóz lallamai szerencsésen párosulnak a szinte utólérhetetlenül szép romantikus hangvételű zenekari muzsikával. Az első tételt szokatlan módon a szólóhangszer nyitja meg (Allegro molto, appassionato), lendületes, szépívű melódiája egyre energikusabb lesz, majd átadja helyét a finoman formált lírai szépségekben gazdag melódiának. A lassú tétel (Andante) egyszerű dalformában írott muzsikája egyike a romantika legszebb lírai vallomásainak. A zárótétel (Al­legro molto vivace) sodrólendületű scherzója a tréfa, vir­tuozitás és szellemes párbeszéd szeszélyesen áradó dal­lamgazdag muzsikája. A romantika mesevilágát idéző ver­senyműben nagyigényű kadencia teszi próbára a szólistát. KOCSIS ALBERT hegedűművész a Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait Gábriel Ferenc, Zathureczky Ede és Weiner Leó tanítvá­nyaként. Hegedűművészi pályafutása korán kezdődött, 1950-ben Re­ményi Ede-díjat, 1953-ban a bukaresti VIT nemzetközi versenyén, va­lamint a varsói és helsinki-i VIT-en is díjakat nyert. 1961-ben mun­kásságáért Liszt-díjat kapott. 1955 óta az Országos Filharmónia szó­listája, ebben a minőségben gyakran szerepel a fővárosi és vidéki hangversenyeken. Állandó szonátapartnere felesége, Szabó Csilla zongoraművésznő, akivel gyakran lépnek fel az OF rendezésében. Európa valamennyi országában, Japánban és az Egyesült Államokban is hangversenyezett. A hazai és külföldi kritika egyaránt elismerő hoTrgon nyilatkozik Kocsis Albert hegedűművészi tehetségéről. Szá­mos bemutató fűződik nevéhez, a zene nagy stíluskorszakainak vala­mennyi jelentős versenyművét előadta. 1968 óta a kölni Rheinisches Kammerorchester szólistája, majd művészeti vezetője. Együttesével igen sok országot meglátogatott, és számos világhírű művészt volt alkalma zenekarával kísérni. Zenei tevékenységét több hanglemez- felvétel és kiadói munkák is őrzik. 9

Next

/
Thumbnails
Contents