Heves megyei aprónyomtatványok 10

KANDEL: d-moll orgonaversenye (Op. 7. No. 4.) mai formájában Guilmant francia zeneszerző és orgonaművész munkájának eredménye, aki a lassú tétel helyére Concerto grosso tételt állított be. A lassú moll hangnemű bevezetés

után vidám D-dúr Allegro tétel szólal meg, amelyet áhíta- tos hangulatú lassú tétel követ. A III. tétel jellegzetesen barokk, úgynevezett terraszos dinamikájú tétel, amelyben a szerző a concerto grossók mintájára szóló és tutti részeket váltogat.

Az F-dúr orgonaverseny (Op. 4. No. 4) is a szokásos három tétéiből áll. Händel, aki korának egyik legnevesebb hangszeres virtuóza is volt, gyakran és szívesen rögtönzött a közönség előtt. Valószínűleg ezek — az oratóriumok szüneteiben előadott rögtönzések — ihlették a szerzőt arra, hogy önálló versenyművekké alakítsa gyakrabban ismétlődő témáit, 18 orgonaversenyének partitúrájában az orgonaszólam csak vázlatosan van bejegyezve, szabad teret engedve az előadóművész rögtönző képességének. Talán egyik legnépszerűbb versenyművé az F-dúr orgonaverseny, amelynek tetszetős témái, gazdag lírai tartalommal telt lassú tétele és mozgékony fugatóval induló zárótétele keö. veit darabja valamennyi orgonaművésznek.

CORELLI a I assan kibontakozó concerto grosso műfajnak egyik legjelentősebb úttörője és mestere volt. Kamarazenekompozíciói, sikerekben gazdag hegedűművészi tevékenysége ismertté tették nevet Europa jelentősebb zenei köz- ponijaiban. A szerző számos „szonáta" elnevezésű művének három, egymással hangulatilag ellentétes tétele a Sarabande, Gigue, Badinerie tulajdonképpen stilizált tánctételek. A vonósegyüttesre írott mű első tétele lassú és méltóságteljes, az élénk Gigue tételt jellegzetesen barokk „scherzo", zenei tréfa, teretere, enyelgés követi. A nemesveretű barokk muzsika jellegzetessége még abban is egyedülálló, hogy a szerző kidoigozásszerű elemeket is alkalmaz a tételek kompoziciós elvében.

VIVALDI: G-dúr sinfonia. A „sinfonia” elnevezés Vivaldi korában inkább a szinpadi muzsika nyitány-mütajára vonatkozott. Jelen sinfonia azonban formai építkezését tekintve túllép a kor gyakorlatán és a tematikus ellentétekre épül, a későbbi szimfonikus szerkesztési elv mintájára. A nyitó tétel vidám Allegroja a velencei karnevál hangulatát idézi. Az Andante tétel muzsikája bensőséges lírai monológ, amelyet a Vivace tempóval jelzett élénk ritmusú menüett követ.

MAR3ITTAY SÁNDOR orgonaművész és karmester 1927-ben született Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, 1943 óta tevékeny résztvevője a magyar zenei életnek. Többízben előadta Bach összes orgonaműveit és az ő gondozásában jelenik meg Liszt összes orgonaműveinek kiadása. Mint karmester főként oratóriumokat vezényel. Tagja az Állami Hangversenyzenekarnak, a Budapesti Kórus karnagya.

FEJÉR GYÖRGY (karmester), (1923) zenei tanulmányait a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, tanárai Kodály Zoltán, Weiner Leó és Kerpely Jenő voltak. Zenei pályáját gordonkásként kezdte, korán az Állami Hangversenyzenekar tagja lett és mint kamaramuzsikus is tevékenykedett vonósnégyes tagjaként. Karmesterként 1950-ben mutatkozott be feltűnő sikerrel. Azóta rendszeresen vezényli a budapesti és vidéki zenekarokat. Több évig jelentős vidéki zenekaraink vezető karnagyaként tevékenykedett.

3