Heves megyei aprónyomtatványok 10

nyul: mit jelent ebben a csodálatos Világmindenség­ben emberként élni?” Marx György: Vár a Tau Ceti népe (részlet.) Az űrkutatást számos társtudomány megfe­lelő szintű fejlődése tette lehetővé, ezek közül is a legelső helyen a csillagászat áll. Időközben a visszacsatolás is megtörtént, hiszen az űrku­tatás eredményei jelentős mértékben járultak hozzá egyéb tudományok — köztük a csilla­gászat — legújabb kori rohamos fejlődéséhez. Melyek azok az eredmények, melyek talán nr születhettek volna meg — vagy csak jóval ké­sőbben — az űrkutatás nélkül a csillagászatban: a Hold túlsó felének lefényképezése, kőzetmin­ták a Holdról, részletes fényképek a Marsról, Merkúrról, Jupiterről, a Venus felszíni viszo­nyainak megfejtése leszálló szondákkal, rönt­gencsillagok felfedezése. Az energiagondokkal küzdő emberiség szá­mára talán mégis a Föld kincseinek pontos fel­mérése volt a legjelentősebb, melyet csakis így, a Föld mesterséges holdjaival lehetett feltér­képezni. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések, a kontinensek közötti távközlés szinte hétköznap­jaink számára mutatták meg a nemzetközi együttműködéseik jelentőségét az űrkutatásban. Természetesnek látszott, hogy a még nagyobb, a jövőbeni űrkutatási programok megvalósítá­sához már a két szupemagyhatalom anyagi­szellemi erőforrásai is kevesek lesznek. így került sor aztán 1975. július 17-én az első szovjet—amerikai űrállomás megteremtésére, mely egyúttal ragyogó példáját szolgáltatta an­nak, hogy lehetséges az együttműködés a két különböző társadalmi rendszerű nagyhatalom között. A Szojuz—Apollo-program tudományos és politikai sikere kitűnő válasz bonyolult korunk nehéz problémáinak egyikére; a békés egymás mellett élés és együttműködés kérdésére. ZOMBORI OTTO az Uránia Csillagvizsgáló tudományos munkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents