Heves megyei aprónyomtatványok 10

Newton, az akkor még elérhetetlennek látszó, közel 8 km/sec. sebesség kiszámításával megalkotta. Mégis évszázadoknak kellett eltelni ahhoz, hogy végül Ciolkovszkij által megfogalmazódjon: a Földet csakis a többlépcsős rakéta képes elhagyni. Ezért is tekintik az egész világon Ciolkovszkij t az űrhajózás atyjának. Ö írta így: „Az emberiség nem marad örökké a Földön, hanem versenyfutásban a fénnyel és a térrel, először bátortalanul az atmoszféra határán túl nyomul, azután meghódítja az egész Nap körüli teret..

Ezután már csak a technika megfelelő szintű fejlődését kellett megvárni, hogy az első mesterséges égitest felrepülhessen a világűrbe.

1957. október 4-én a szovjet Szputnyik—1. űrhajó fellövésével kezdődött el az emberiség űrkorszaka. Szinte lehetetlennek látszik az űrkutatás történetének eseményeit felsorolni itt. Nézzük csak a legfontosabbakat!

1961. április 12-én emelkedett először ember a világűrbe, Gagarin személyében.

„Legendákon és révületeken túl túl a költők művirággyűjteményem egy ember felszállt

abba a világba, amely eddig geometria és matematika volt.

Órákon át mintha a semmiben lebegne aztán az égre vetette árnyékát.

Jelképírás ez a máról és jövőről.

Előbb Ikarosz, a naiv kísérletező, aztán Kolombusz Kristóf felfedezte Amerikát Piccard testvérek belekóstoltak a sztratoszférába, alámerültek a mélytengerbe.

És most Jurij Gagarin,

aki emberszemmel először látta meg, hogy a Föld valóban gömbölyű, s ahogy emelkedett vagy süllyedt, a világot kéknek, rózsaszínnek, koromfeketének látta és azt mondja boldog volt súlytalanságában.

Ó vágyálom

képzelgés

megvalósulás.

Budapesten vagyok és hallom Moszkva diadalénekét.

íme az emberiség vér nélkül újjá szüli magát”.

(Kassák Lajos: A nagy tett.)

Az űrkutatási események a továbbiakban egyre gyorsabb ütemben követték egymást. Mind a Szovjetunió, mind az Amerikai Egyesült Álla-