Heves megyei aprónyomtatványok 10

„Születtem 1934 márciusában Kőbányán, abban a szobában, ahol anyám. Érettségi után a Színházművészeti Főiskolára kerültem, közben fizikai munkál végeztem: voltam útépítő, ételkihordó, dolgoztam

állami gazdaságban, bányában.” így vall magáról az író.

Szárnypróbálgatásait a Főiskola stílusgyakorlati óráin kezdte. Első novellája is itt született Kalina Pál címmel. Ez az írása a Csillag 1955 júniusi számában jelent meg, majd ezt követte ördög Feri és a tizenkét házak, valamint az Elátkozott úton.

Az Új hang — Simon István szerkesztésében - jelentette meg a pályakezdő író legnagyobb visszhangot kiváltó elbeszélést: Mandarin a híres vágó n у -t. Egy vad, a való élettől más törvényeket követelő világba vezet el bennünket az író. Mandarin a vagány pártfogásába vesz egy védtelen lányt, ezért sz alvilág bosszúját kell vállalnia. A vagányvilág tagjaival való egyenlőtlen küzdelemben Mandarin veszíti el életét. Tartalmilag és formailag jól komponált, a drámaiságot még fokozza balladai hangvétele, tömören és szaggatottan ad elő. Czine Mihály írja róla: „Moldova a tizenkét házakból elindulok emberségét, a külváros szavát hozza. . . Szinte lírai költőként éli meg hősei életét, s a legnyersebb színekkel festi meg a miliőt."

A kezdeti sikereket közel hat esztendős várakozás követte. írói pályáján említésre érdemes irodalmi alkotás ez idő alatt nem született. Flosszú hallgatás után látott napvilágot az Új írás hasábjain kisregénye: A magányos pavilon. A történet 1956 októberében játszódik, az ellenforradalmi fehérterror idején. A főhős, — Smidt Flórián — aki szegényparaszti sorból származik, 1947-ben rendőrtiszti iskolára kerül. Az ötvenes években sok megpróbáltatáson megy keresztül, igazságtalanul börtönbe jut. Fogságából a tragikus napok idején szabadul, szembeszáll az ellenforradalommal, magányosan küzd, sebesülteket, életeket ment és a kisregény végén elfogják.

Gondos Ernő írja a regényről; „A történelem magasfeszültsége fut végig rajta, noha néhány nap szűk keretei között zajlik. A hős körül ott vibrál a felszabadult ország rövid, de súlyos történelme, sőt ellátunk belőle az első világháborúig, a Tanácsköztársaságig, s megcsap a huszonöt éves ellenforradalmi rend légritka levegője is. A kép történelmi igényű, s határozottan mutatja Moldovának — ma szinte egyedülálló — törekvését a nagy időtávlatokat befogó ábrázolásra. .. Flóriánt a történelem jellemzi, s ő — az író szándéka szerint - egy történelmi erőt szimbolizál."

Első novellás kötete Az idegen bajnok 1963- ban jelent meg, majd ezt követően 1964-ben Sötét angyal című regénye. A Kortársban közük Esték a téren karcolatciklusát, az elbeszélésfűzér darabjai összegyűjtve Gázlámpák alatt című novellás kötetében olvashatók.

Megrajzolt alakjai, figurái sokszínűek, érdekesek о téri „urak és elvtársak” Zimon, Henrik, Kavallir, H(azudós) Kovács és a többiek. A külvárosi emberek sorsában az általános emberi kérdések példáit keresi. „A Gázlámpák alatt egy rendhagyóan eredeti és színes tehetség érzésének, gazdagodásának bizonyítványa. összefoglal és új perspektívát nyit. Mintha egy sajátos Commedia Humana Moldovaensis körvonalai kezdenének kibontakozni.” (Tálasi István) Az Elátkozott h i v a t a I-ban tűzi tollhegyre a bürokrácia szövevényét, a döntésképtelenséget, a rossz munkamorált. Torzítása „nagyítólencse” alá teszi a hibákat és a könnyező szóvicctől a fanyar iróniáig minden humorforrást kihasznál.

Az elbocsátott légió 1969-ben jelenik meg. A főhőst: Smidt Flóriánt már korábban megismertük A Magányos pavilonból, „- de mihez kezd forradalmár természete a békés és ellentmondásos években?. . . Vajon minden fájdalom, bánat, sértődés után is megmarad-e Flórián annak a forradalmárnak, aki még húsz évvel ezelőtt elindult, hogy megvédje az új országot, a nép hatalmát?" (Moldova György)

A tetovált kereszt riportgyűjteményében ismerősként szólaltatja meg a biztosítási ügynököt, a a falusi plébánost, a javítóintézeti nevelőt és a szocialista brigádvezetőt. Az emberek szeretete és megismerése vonzza az írót. A hajósok éneke ugyancsak riportok fűzére — melynek részei Rongy és arany címmel 1967-ben már megjelentek. Nehéz sorsú, mindent kibíró embereket rajzol meg a munka folyamatában, amely kezdettől befejezéséig érdekfeszítően izgalmas.

A Magyarország felfedezése szociográfiai sorozat köteteként jelent meg a Tisztelet Komlónak című műve. Az író kétéves, lelkiismeretes munkával, hangyaszorgalommal gyűjtötte egybe élményanyagát. Bemutatja Komlót, „a szénre épült várost”, végigvezet bennünket a Béta-, a Kossuth- és a Zobák- bánya táróiban és megismerkedünk az itt dolgozó bányászok még ma is kegyetlenül nehéz munkájával. Emberi sorsok, küzdelmes életutak bontakoznak ki előttünk. „Költő írta meg Komló életét és történetét. Szemérmes, rejtőző, minden kommentálást és közvetlen vallomást kerülő, látszólag alázatosan személytelen — mégis minden dühével és ámulásával, gyengéd féltéséval és férfias nosztalgiával jelen levő költő.” (Farkas László)

1973-ban A negyven prédikátor című történelmi regényével jelentkezik az író. A magyar reformáció és ellenreformáció összeütközéséről szól, történelmünknek e viharos szakaszáról, negyven gályára hurcolt protestáns lelkipásztor sorsáról fest eleven képet. A mű középpontjában Kocsi Csergő Bálint áll, élete küzdelmes, sok megaláztatásban van része, megkínozzák, üldözik, gályarabságra ítélik. Mindettől megmenekülhetne, ha feladná hitét, de a hitben való hűsége rendíthetetlen. „Gondolatformálóan nemes és tiszta könyv a negyven prédikátor. Az író legjobb és — meggyőződésem, hogy — az utóbbi évek egyik legfontosabb magyar regénye.” (Alexa Károly)

Amíg a Tisztelet Komlónak című szociográfiai írása a komlói bányászokat mutatja be, addig az Őrség