Heves megyei aprónyomtatványok 10

Az esztendő jelentősebb fordulóihoz hasonlóan, az emberi élet főbb állomásaihoz is szertartásos szokások fűződnek. Az ezekhez kapcsolódó kellékek­nek, a hagyomány tárgyainak nagy része textil, ru­hanemű, amelyeket az asszonyok maguk állítottak elő: nyőtték, áztatták, törték, fésülték a kendert, szőtték a vásznat, varrták, hímezték a ruhákat. A mátraalji asszonyok életén keresztül mutatjuk be azokat a szőtteseket, hímzet textileket, ruhadarabo­kat, amelyek évtizedekkel ezelőtt fontos vagyonukat képezték. A palóc asszonyok élete a fűtetien kamrában zajlott. Itt születtek, maguk is itt szültek, és végül itt haltak meg. Szülés után néhány hétig az anya és az újszülött a nagyméretű, hímzett lepedővel, a sátorlepedővel körülkerített ágyban, a boldogas;- szony ágyában feküdt, s csak negyven nap múlva, avatás után léphetett ki a házból. A kisbaba keresztelőjére a kisinget, főköiőt, va­lamint a keresztelői pólyatakarót, a hímzett és se­lyem kendőből álló, gyakran színes selyemszalagok­kal díszített korozsmakendői a keresztanya adta, a csecsemőt ő vitte a templomba. Keresztelő után kezdődött a poszrikba járás, azaz a komaasszony és a rokonok felváltva hordtak ebé­det a gyerekágyas asszonynak, a fekőnek. A koma­csészét kantárba helyezték, a süteményes tálat ka- lácsoskendöbe kötötték. A kisbabát a bölcsőbe vagy kisteknőbe fektet­ték, arcára hímzett ruhát, a szemeruhát terítették, hogy ne bántsák a legyek. ♦ % Szemeruha, Egerbocs A játékos gyerekkorból kinőtt leányok korán, 14—16 éves korukban férjhez mentek. Ruhájukat, kelengyéjüket az édesanyjuk állította elő. Egy asz- szony, ha sok leánya volt, kora hajnaltól késő estig dolgozott, hogy minden gyermekének meg iegyen a kellő mennyiségű vászna. A századfordulón egy 10—12 holdas kisgazda lánya a következőket kapta: 6 lepedő, 12 fejel, 2 fejeltakaró, 6 törülköző, 6 pen- dely, 6 ingváll, 1—2 abrosz; ezen kívül nagyméretű abrosz, a hamvas, háton való teherhordáshoz, tarisz­nyák, zsákok. A házasodás előtt álló legényeknek 6 gatyát és 6 inget adtak. A szülők vagyoni helyzeté­től függően a kelengye mennyisége változott. Egy módosabb gazda pi. 12—16 db ingvállat, pendelyt adott a lányának. Esküvő előtti napon, ünnepélyes ceremóniával vitték el a menyasszony ágyát, ágyneműjét, a vő- legényes házhoz: a négy nyüstre szőtt rozmaringos fejeleket, a nagy, csíkos dunnát, a bukrosdunnát, derekaljat, ládáját a ruhákkal, vásznakkal. Esküvő előtt a menyasszony édesanyjával varría, hímezte vőlegényének a jegyinget és a jegygatyái. Rózsás ládában, tulipános ládában őrizték a vászonneműket, ruhaféléket. Ha kopott, szakadozott, újakkal egészítették ki. Lakókamra részlete, Párád, Palóc-ház Fotó: Szederkényiné Kovács Éva Felelős kiadó: Bakó Ferenc (M. H.) — Nyomda Zalaegerszeg 75 2999 t*

Next

/
Thumbnails
Contents