Heves megyei aprónyomtatványok 10
Korniss Dezső itt kiállított ecsetrajzai 1967-68-ban készültek. Együttes bemutatásukat azonban nem csupán keletkezésük indokolja. Korniss ezeken a lapokon egy nagy, központi problémával foglalkozik: a festői jelek egy lehetséges alaptípusával. A meglehetősen redukált önálló jelentéssel rendelkező jelek struktúrába szervezésekor válnak felfoghatóvá e „minimális jelek” jelentéstartalékai. Egyes lapokon az írott felület lesz a meghatározó rendszer. A sorok nem verbális jelentésükkel, hanem finoman szőtt képi jeleikkel hatnak. E lapok az 1957-62 között készített „írásos kalligráfiák” - több forrásból táplálkozó - értékeit fejlesztik tovább. Máshol a kis papírlap felületére kényszerí- tett gesztus. - belsőleg felfokozott, feszültséghordozó sűrítettsé- gében - önmaga gazdagságában jelenik meg. Az indulat és az elegancia szinte páratlan találkozása ez - a biztos festői tudás alapján. Bizonyos konvencionális képi jeleket feldolgozó lapjain (zászlók, fejek) is Korniss mindig magával a festői jellel foglalkozik. Ez a jel szinte a művész kezének mozgása, ecsetjének bravúros használata, maga a festői kézjegy, gesztus; artisztikus, elegáns, kiszámított „megnyilvánulás” egyben. Oly egyszerű, tiszta, logikus, és mégsem merül ki pusztán analizáló feladatában. Nagyvonalúan odavetett, és mégis leheletszerűen finom; törékeny és kecses. Éppen ez a megkapó ezeken a kis lapokon, hogy a gesztuson belül már jelen vannak a művészi szándékosság, a rafinált és elegáns önmagábazártság, lekerekítettség, a festői leg megfogalmazható tökéletesség mozzanatai. De éppígy jelen van a kornissi „tovább építés” intellektuális szándéka. így minden egyes letett folt, jellé szervezett festékfelület már önmagában is jelentéshordozó. A folt - mint folt - magának a festői kézjegynek, a minimális festői alapjelnek, de egyben az alapjelek érzékletesen kinyilvánított kapcsolódási igényének hordozója. És Korniss ecsetrajzain, eltávolodva a primér jelektől, mindvégig megmarad még az összetett struktúrákban is a festői alapjelek, a A KIÁLLÍTOTT MŰVEK primér gesztus és az anyag döntő képi jelentősége. így a több lapból álló sorozatokon a jelek variációi, illetve a lapok egymás- mellettiségéből adódó belső összekapcsolódás is mindvégig előtérbe állítja a primér jeleket. Rendkívül fontosa papírlapnak, mint adott határolt felületnek a jelek által való szervezése. Nemcsak a fejek esetében, ahol maga az egész lap válhat a képi jellé. Fontos ott is, ahol a jelek elhelyezése, egymáshoz való meghatározott viszonyuk és együttes mozgásuk magára a lapra, mint lehatárolt síkra vonatkozik. Érdekes törekvés mind a zászlók, mind a - különböző szögben egymást keresztező egyenesekből adódó - „keresztek” (X-ek) bevonása a jelteremtő folyamatba. Korniss itt nem, vagy nem teljesen konvencionális jelentéssel használja e jeleket. Az állandó átértelmezés, esetleg verbális jelentésekkel való összevetés foglalkoztatja. Máshol a függőleges-vízszintes, vagy a két diagonális kereszteződéséből adódó képi feszültség érdekli a Mestert. A „keresztek” (X-ek) esetében Korniss a képi építkezés alaptengelyeit, minden síkba írt megnyilatkozás rendező elvét veti össze más szinten meghatározott vizuális jelenségekkel. így a színnel, a vonal-folt (vékony-vastag), betöltött-üres ellentétével. Az ecsetrajzok, melyeknek csak kis töredékét láthatjuk a kiállításon, így Korniss 1968 óta tartó legújabb periódusának problémáit is jelzik. Ugyanakkor összefoglalják Korniss informel korszakainak eredményeit és lehetőségeit. Az ecsetrajzok megajándékoznak bennünket egy rendkívül finom, szellemes, elegáns és gazdag rajzossággal, a művész szinte virtuóz könnyedséggel és határozottsággal irányított ecsetének játékával. A játék komolysága és intellektuális összetettsége a felvetett problémák pontos és biztos kézzel való kijelölésén alapul - ami Korniss Dezső egész életművére jellemző. HEGYI LORÁND Fekete tus 1. 20 x 21 cm j. b. 1. 1969 2. 30 x 21 cm j. b. 1. 1969 Magántulajdon 3. 30 x 21 cm j. b. 1. 1969 A Hatvány Lajos 4. 30 x 21 cm j. b. 1. 1969 Múzeum túl. 5. 30 x 21 cm j. b. 1. 1969 A Hatvány Lajos Múzeum túl. 6. 30 x 21 cm j. b. 1. 1969 A Hatvány Lajos Múzeum túl. 7. 30 x 21 cm j. b. 1. 1969 8. 30 x 21 cm j. b. 1. 1969 9. 30 x 21 cm j. b. 1. 1969 10. 30 x 21 cm j. b. 1. 1969 11. 21x15 cm j. b. 1. 1967 12. 19 x 15,3 cm j. b. 1. 1967 13. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1967 14. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1967 15. 24 X 16,2 cm j. b. 1. 1967 16. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1967 17. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1967 18. 24x16,2 cm j. b. 1. 1967 19. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1967 20. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1967 21. 24 X 16,2 cm j. b. 1. 1967 Fekete és színes tus 1. 24x16,2 cm j. b. 1. 1967 2. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1967 3. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1967 4. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1967 5. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1967 6. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1967 Színes tus 1. 24x16,2 cm j. b. 1. 1967 2. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1967 3. 24x16,2 cm j. b. 1. 1967 4. 24 X 16,2 cm j. b. 1. 1967 5. 13,5x16,5 cm j. b. 1. 1967 Színes tus és akvarell 1. 24 X 16,2 cm j. b. 1. 1967 2. 5 x 16,2 cm j. b. 1. 1967 3. 10,5 X 16,2 cm j. b. 1. 1967 4. 18,8 x 16,3 cm j. b. 1. 1967 5. 17,5 X 16,5 cm j. b. 1. 1967 Akvarell 1. 16,2 X 25 cm j. b. 1. 1967 2. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1968 Magántulajdon 3. 24x16,2 cm j. b. 1. 1968 Magántulajdon 4. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1968 Magántulajdon 5. 24 x 16,2 cm i. b. 1. 1967 Magántulajdon 6. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1967 Magántulajdon 7. 24 x 16,2 cm j. b. 1. 1968 A Hatvány Lajos Múzeum túl. 8. 24 X 16,2 cm j. b. 1. 1967 9. 24x16,2 cm j. b. 1. 1967 10. 24x16,2 cm j. b. 1. 1967 11. 24x16,2 cm j. b. f. 1967 12. 24x16,2 cm j. b. 1. 1967 A Hatvány Lajos Múzeum túl.
