Heves megyei aprónyomtatványok 10

Évtizede sincs, hogy irodalmunk sodrában, különös, nyomasztó írásaival feltűnt Jókai Anna.

Közönség és kritika rögtön erőteljes tehetségnek vallotta az írót, ki már első novelláiban pontos látleletet adott az embert megnyomorító helyzetekről. Ez a keserű alaphang kíséri máig, végig regényein, no velláin, drámáin.

Első regényének, a 4 4 4 7 -nek megjelenésekor (1968) így vall Jókai Anna az írót formáló előzményekről: „Ezerkilencszázharminckettőben születtem

Budapesten, se szegény, se gazdag kivetettségben. Tizenhat éves koromig állandó íráskényszer fűtött, Aztán lezárult bennem valami, és én azt gondoltam, talán csak a kamaszok elhivatottságérzése volt. Érettségiztem, dobódtam ide — oda.” „.. .Ezerkilenc- százhatvanegyben elvégeztem az egyetem bölcsészkarát. Tanítani kezdtem és tanítok ma is." ,,Az írás is tanítás, és én a tanítványaim életébe pillantva láttam, hogy milyen kevés a harmonikus ember. A leglegtöbb illúziókban él, álharmóniában.” .......írásra

csak az élet árnyoldalai ingerelnek.” - vallja egy későbbi interjúban.

Sötét kép. Komorság. Széteső életforma jellemzi a 4447-es helyrajzi szám lakóit. Nemcsak a család idősebb tagjai, de a fiatalok, Eszter és Janika is már- már felőrlődnek az örökös gyűlölködésben, tehetetlenségükben. Valódi szenvedéllyel térképezi fel az író ezt a periférikus világot, hogy a történet végén felvillantsa az újrakezdés lehetőségét.

A regény dramatizált változatát 1969-ben mulatta be a Szolnoki Szigligeti Színház Fejünk felől a tetőt címmel.

Ezután sűrűn követik egymást a könyvek. Kötél nélkül című novelláskötetéről (1969) mondja az író: „Elbeszéléseim hősei nem találják a teljes har mániát. De keresik az utat, nagy fejszecsattogással. Érzem, e csapások néha kegyetlenek. Mentségül és ajánlásul: nekem is fáj." A kötet egyik megrázó novellájában — az Elfekvő-ben — az olvasó tanúja lehet Izsák doktor belső útkeresésének: „hogy a belső tartás a legfontosabb."

Jókai Anna második regénye a Tartozik és követel (1970). A könyv fiatal hősei, Ildikó és Miklós anyagi nyomorúságukból szeretnének kitörni, s valamiféle teljesebb életre vágynak „beiül" is. Szeretik egymást, mégis állandó feszültségben élnek, kínlódnak, marcangolják egymást, s egyre inkább visszatérő vágyuk, hogy „belül legyen rend."

A kritikák megállapítják a Tartozik és követeiről, hogy nem olyan drámai erejű, nem oly felfedező hatású, mint Jókai Anna előző regénye és novellái.

A regényből az író drámát írt, melyet stúdióelőadásban mutattak be 1971-ben a Thália Színházban.

Jókai Anna következő könyve A labda címmel jelent meg. (1971) A kötet a címadó kisregényen kívül novellákat tartalmaz. A felejtés, az értelmes munka és emberi lét után vágyódó Melinda alakja nagy hatással van az olvasóra. Ugyancsak nagy hatású a Téli esték című klasszikus keretes elbeszélés is. A Piramis pedig remek írói építmény. Jókai Anna e könyvében is „. . .olykor fájdalmasan, de mindig igaz szenvedéllyel figyeli a lélek, a jellem elmaradásait, a közömbösséget, a képzeletre és a lépésekre már alkalmatlannak látszó embert." (Thiery Árpád)

A tömör, rövid novellák és a kisebb lélegzetű regé nyék után 1972-ben Jókai Anna terjedelmes regény- г.yel jelentkezett, címe Napok. Mintegy négy év tized eseményeit öleli fel a regény Oláh Viktor sorsán keresztül. A főhős monológszerűen meséli el életét, mindig a jelent követve, az adott pillanatban maradva. A kor tükre a regény, az író szemével látva, az író igazságával.

.......úgy érzem, hogy ezzel a regénnyel teszem le a

v

iszonylagos teljesség első produktumát." — mondja művéről Jókai Anna a Bozóky Éva által készített interjúban, amely a Könyvtárosban jelent meg.

Az élet mindennapjainak, a rohanó, változó pillanatnak pontos ábrázolásával is a lényegesre ébresztés az író célja.

1973-ban újabb noveítós kötettel jelentkezett Jókar Anna, Szeretteink, Szerelmeink címmel. Jól ismert alakok tűnnek elénk a könyv lapjain: napfénytelen életű, fényt óhitozó hősök, s valameny- nyien szerencsétlenek, a „Valami jó” pénztárosnője éppúgy, mint „Selyem Izabella", és az „Emlékirat” testi hibás hősnője. E nagyon is létező világból Jókai Anna nem ad könnyű kiutat. Legtöbbször csak a küszködés adatik meg figuráinak.

Az írónő 1974-ben megjelent regényének címe Mindhalálig. Akárcsak a Napok-nak, e könyvének is művész a hőse, Törtei Géza író. Közege ugyanaz, mint a többi regényé, novelláé. „Az író csak abban más, ahogy baját megszenvedi." ,... .mert tehetetlen, mert nem tudja tenni, ami dolga van, . . .nem tudja földolgozni belső állapotát." (Bato (mre).

A reimsi angyal című (1975) gyűjteményes kötetében Jókai Anna tíz év legjava novellái, elbeszélései jelentek meg. Szigorú, önismeretre nevelő prózája a mai embert vizsgálja: tudunk-e élni erkölcsi értékeinkkel, mi a szerepe a művészetnek a személyiségformálásban, ismerjük-e eléggé helyünket és szerepünket a világban?

£ gyűjteményes kötetet a tv november 26-i Nyitott könyv adásában mutatta be.

.Az írót elsősorban a nehéz sorsok, a mindennapi küzdelmek, a társadalmi gondok érdeklik, a figurák, események azonban általános érvényű mondanivalót hordoznak: a nyugtalan embert arra ösztönzi, hogy tovább keresse „a szüntelen mosolygást a szüntelen könnyek alatt." Jókai Anna minden művében a belső vend, az önismeretre döbbenteni akarás a legfontosabb.

Munkásságáért 1970-ben Józsaf Attila, 1974-berr SZOT-díjat kapott.