Heves megyei aprónyomtatványok 10
fl „legfiatalabb magyar író”- és képzelt riportja Már-már közhely számba megy, hogy a „legfiatalabb magyar írónak" nevezik Déry Tibort, aki 1975-ben 81. életévébe lépett. Hogy Déry több évtizedes írói munka után is menynyire fogékony és fiatal még, azt 20-21 esztendővel ezelőtt Lukács György vette észre és tette közzé: „Déry Tibor ma — a születésnapra írt méltatás ez — a szerk. — csak hatvanéves. Elég fiatal és fejlődőképes arra, hogy valódi tisztelői ne csak szeressék és becsüljék azt, amit eddig alkotott, de — éppen ezen a napon — követeléseket is szegezzenek vele szembe: még magasabbra fejlődésének követelését, aminek konkrét körvonalait éppen eddigi életműve adja meg. Déry Tibor ma csak hatvanéves. Minden lehetősége megvan arra, hogy ne csak nagy tehetségű, ne csak jelentékeny, hanem igazán nagy író váljék belőle.” Felesleges részletezni, hogy az író hogyan használta ki az elmúlt két évtized lehetőségeit. A Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról című kisregényét, a Kedves bopeert, s a „hordalékok” új és új fejezettel gazdagodó sorozatát olvasva (hogy csak a legutóbbi írásokat említsük) egyre inkább csodáljuk és tiszteljük alkotói erejét. S talán az sem túlzás, ha leírjuk: még csak most múlt 80 éves... * 1971-ben napvilágot lát egy kisregény, mely pillanatok alatt népszerű lesz. Új közeget tár fel előttünk. Sajátos té- nyeivel, s formai megoldásaival mindenkit elkápráztat vagy inkább megdöbbent. A Képzelt riport . . .-ról van szó. De hogyan jutott eszébe a Budán, meg a Tamás-hegyen élő magyar írónak, hogy a távoli Kaliforniát válassza helysz'nül, s kalauzunk legyen egy modern Bábelben, megismertetve velünk azokat, akik már nem emberek és még nem emberek. Akik keresnek, de nem találnak, akik el akarják érni az elérhetetlent, akik építeni akarnak, de mindent lerombolnak maguk körül és önmagukban. De nyissuk ki a könyvet. József, az USA-ba szakadt disz- szidens magyar szülők gyermeke Montanába autózik Mick Jagger fesztiváljára, hogy megkeresse elszökött feleségét, Esztert. A regény egyik méltatója, Gáli István (Új írás 1972/2.) rendkívül izgalmas dolgokra hívja fel figyelmünket. „József és Eszter biblikus nevek, az emberiség kultúrtörténetében többet jelentenek egyszerű tulajdonneveknél. Eszter: csillag, bájos lány. József: kő, gyarapítás . . . József tehát az a biztos pont, amire az e világi létet alapítani lehet. Eszter pedig a soha utol nem érhetőt, a szépséget, a titokzatosságot, a transzcendenst jelenti, ami csillagtávolságra van tőlünk. Szóval azt is írhatnánk: férfi és nő. Vagyis az emberi tulajdonságok két pólusa. A biztos pont és a megfoghatatlan.” A történet folyamán mindenki a megfoghatatlant keresi. Eszter lénye jelképpé válik a tömegben, melyben mindenki végtelenül egyedül érzi magát. Háromszázezren vannak —, ahogyan valaki szellemesen megjegyzi — „ketyegő óraemberek” önálló akarat nélkül, kiszolgáltatottan. De hogyan lett csorda a tömegből? Értelmes cselekvés híján! Mert a fesztivál csak pótkielégítése a valóságos indulatoknak, tulajdonképpen egy gigantikus manipulációi üzlet, ami az emberiség megbolondítását szolgálja. Az értelmes, közös cselekvésnek a legkisebb lehetősége sem adatik meg; szabadság helyett csak szabadosságot engedélyeznek a tömegnek. Déry Tibor nem egy monstre-fesztivált akar bemutatni, hanem a talajt vesztett emberiséget, amit - megmutatva önnön arcképét - óv a pusztulástól. Bebizonyítja, hogy az egyedeire bomló társadalom mennyire kiszolgáltatja magát a nagyon is szervezetten fellépő gonosz hatalmasságoknak. „Ez a szabálytalan regény a legkevésbé sem adaptálható, de nagyszerű színpadi ALKALOM” — írja az egyik kritikus. Ezt az alkalmat először a Vígszínház használta ki, majd több vidéki színházunk is vállalkozott a Képzelt riport. . . bemutatására, mely Pás Sándor adaptációja nyomán Presser Gábor zenéjével és Adamis Anna verseivel lett színpadi mű. Színházunk önmagát megújító törekvései közé jól illeszkedik ez a produkció. Célunk a bemutatóval: olyan új színházi minőség létrehozása, mely elsősorban azt bizonyítja, hogy minden tömegben, minden közösségben mindig vannak, akik vállalkoznak a föld sebeinek begyógyítására. * . Déry »regénye« valójában reális és fantasztikus elemeket vegyítő prózai költemény, amelyben . . . lehetséges, hogy a hősök örökkön örökké ifjan és kiszolgáltatottan, szennyezetlenül és vakon tántorogjanak újra és újra bekövetkező végzetük felé . . . Déry Tibor az emberi kiszolgáltatottság színterét kereste meg, s a kiszolgáltatottakat emelte hőseivé.” (SZÍNHÁZ) „Déry távolról is eltalálja ennek a közegnek lényegét, a felbomlás önmaga ásta vermét. A pusztítás és önpusztítás lírájának hamis igézetét, a megszállottság kegyetlen gyakorlatát." (KRITIKA) „Déry Tibor cselekvőén megérte századunk illúziófakasztó évtizedeit, s leszámolt a terméketlen illúziókkal: csakhogy az illúziókkal való leszámolás, a terméketlenséggel való szembehelyezés nem jelent lemondást az emberi méltóság őrzéséről s megőrzéséről a jövő számára. Világunkban fogyatkozik az emberiség, mondja Déry Tibor. És bár túlságosan nagy a kísértés a rosszra, nem szabad, hogy fogyatkozzon azok száma, akik szembe . tudnak és szembe akarnak szállni az embertelenség sarával. Mert keserű ének a Déry Tiboré, de emberségért kiáltó, emberi életet kérő-remélő ének. A tűzhelyet, családot már végképp másoknak remélő humanisták éneke.” (NÉPSZABADSÁG) „Déry a popzene diadalútja kellős közepén és a 68-as diáklázadások világméretű illúzióinak pillanatában indulatosan szembefordult azzal a szubkultúrával, amely a világ megváltását ígérte, de végső fokon a fogyasztói társadalomba békült, és az önpusztítás hallucinogén mámorába menekült. Déryt azonban elsősorban nem az a kaliforniai popfesztivál érdekelte, amelyen háromszázezer, kábítószertől részeg ember gyűlt össze, hogy meghallgassa Mick Jagger zenéjét, és közben verekedjen és veresse magát a Pokol Angyalaival. Hanem a modell, amely működésében mutatja az emberiség történetét.” (KORTÁRS) Menni kéne... Valaki mondja meg... ( Arra születtem... ^ Ringasd el magadé. ( Nem akarom látni... A fák is siratják... Add, hogy mégegyszer. Vinnélek, vinnélek... Indulás a koncertre... Eszter keresése...
