Heves megyei aprónyomtatványok 10
jt hetvenöt éve elhunyt Munkácsy Mihály fölött mindmáig vitáznak. Érdemeit ve- Cst. tik latba egyik oldalon, gyengéit túlozzák másfelől. Elismerik páratlan tehetségét, színkultúráját, sokra tartják kompozíciós készségét, kritikai realizmusának kétségbevonhatatlan jegyeit. De bírálják szalonfestészetét, majd a betegséggel birkózó szellem olykor erőtlenebb nekilendüléseit. Amelyekből tellett azért a ,,Honfoglalás" néhány mesteri részletére, vagy a ,,Sztrájk" feszültséget keltő szituációjára, remekül elkapott figuráira, s az elvesztett, kritikus valóságábrázolás fonalának új föllelésére. Ügy vélem, az évfordulóhoz kapcsolódó hatvani kamarakiállítás, amelynek anyagát a Magyar Nemzeti Galéria féltve őrzött festményeiből, vázlataiból válogattuk, nem igényli Munkácsy alkotóművészetének értékelését. Beszél a festő a maga sajátos nyelvén, a látogató dolga pedig a „hallgatás". Vagyis szemlélődés, elmerülés a művész által sugallt látványban, képi leírásban, elbeszélésben. Végsőben ez a fontosabb, ez a döntő oldala a dolognak. Miként lírai életművek esetében is az összhatás mérvadó! alán éppen e tételnél foghatók meg mindazok, akik valamilyen erőltetett alap- ^ Y állásból devalválni próbálják nemzeti festészetünk mindmáig legnagyobb hatású, leginkább ismert és számontartott alakját. Mert ha a múlt századot tekintjük, amely fölnevelte Munkácsyt, bizony keresnünk kell a hozzá mérhető realistát. Az olyan festőt, akinek szinte vérévé vált a valóságábrázolás, azt a piktort, akinél ebbe a vénába annyiszor haladó eszmei tartalom vegyült, átmentve életművét a ma társadalmába. Persze Courbet például következetesebb. De ő francia, s elkötelezettje a forradalomnak, amelynek bukása szükségszerűen e.ősíti lelke mélyén a további ellenállást, a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetéséért folytatott per új töltőanyagát. De miből táplálkozhatott ugyanekkor Munkácsy Mihály? Darab ideig hordozta ugyan magában a kemény, karcos csabai, gyulai gyermekévek élményanyagát, ami az „Ásító inas"-t is szülte. Megalkotta a „Tépéscsinálók"-at, ahol a történelmi, nemzeti progresszió jut kifejezésre festészetében. A külhoni évtizedek azonban kiszárították benne azokat a csatornákat, amelyek a szülőfölddel, e meghatározó valóságelemmel összekötötték. S a történelmi, társadalmi tendenciák helyébe így lépett a portré, a colpachi táj, a családi idill, a fegyelmezett szobabelső, majd a biblia világa. f'V'Je milyen szinten! Ahogyan kevesen fogalmaztak, s fogalmaznak. Nem véletlen fS tehát, hogy a festészeti műfaj fogalma nálunk egyelőre azonos Munkácsy nevével, és így él a köztudatban Európa-szerte. Hogy divat ma fitymálni? Még közművelődési berkekben is? Ez a sznobizmus határesete, s ellentmond mindazoknak a művészetesztétikai irányelveknek, amelyeket a legutóbbi pártkongresszus ismételten megfogalmazott. Itt az érthetőségre célzunk, majd a fokozatosságra, amely határozott koncepciója a Hatvani Galériának. Közhely, hogy egy ház építését nem lehet a kéménnyel kezdeni, s legtöbb időt az alapozásra kell fordítani. Nos, a mi munkánk a fundamentális szakasznál tart, amit egyáltalán nem röstellünk. Ellenkezőleg! Alijuk a türelmi próbát. Mert a művészetek befogadására való nevelés nem lóverseny, ahol a tréner órával és ostorral a kezében hajszolja célba a lovát. MOLDVAY GYŐZŐ ^Munkácsy l/Uihály- emlékkiállítás a művész halálának 75. évfordulója alkalmából. A tárlatot 1975. április 26-án, szombaton délelőtt 10 órakor FEHÉR ISTVÁN Hatvan város tanácsának elnöke nyitja meg, Liszt-zongoraművekkel Világi Istvánná működik közre. ★ 1975. április 26-án, szombaton délelőtt fél 11 órakor a a hatvani Vörösmarty Művelődési Központban iMunkácsy iMihály-emlékünnepség Bevezető előadást tart, >ZV. Pogány Ö. fiáboe a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója ★ „tMunkácsyva! ismerkedünk” Diafilmss ismeretterjesztő előadások rendje Hatvanban, 1975. április 26-án, szombaton délután fél 4 órakor Bajza József Gimnázium KISZ-klubja: dr. Végvári Lajos, egyetemi tanár, a Miskolci Képtár igazgatója ÁFÉSZ-klub: dr. Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum igazgatója Közgazdasági Szakközépiskola folyosó-klubja: Vass István, a Békés megyei Múzeumok igazgató-helyettese Lenin Termelőszövetkezet klubja: dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Honvédalakulat KISZ-klubja: dr. Bodnár Éva, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője A HATVANI MUNKÁCSY MIHÁLY EMLÉKUNNEPSÉG RÉSZLETES MŰSORA KÖSZÖNTŐ SZOKODI FERENC, az MSZMP Hatvan Városi Bizottságának első titkára MUNKÁCSY, MAI SZEMMEL Dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója MUNKÁCSY ÉS AZ EURÓPAI MŰVÉSZET Dr. Végvári Lajos, egyetemi tanár, a Miskolci Képtár igazgatója ÚJ MUNKÁCSY-EMLÉKEK BÉKÉSCSABÁN Vass István, a Békés megyei Múzeumok igazgató-helyettese MUNKÁCSYVAL KÜLFÖLDÖN Dr. Bodnár Éva, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője KÜLÖNBÖZŐSÉGEK MUNKÁCSY ÉS TORNYAI VALÓSÁGÁBRÁZOLÁSÁBAN Dr. Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója MUNKÁCSY ÉS SZOLNOK Kaposváry Gyula, a Szolnok megyei Múzeumok igazgatója MUNKÁCSY A KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKA SZOLGÁLATÁBAN Moldvay Győző, újságíró, a Hatvani Galéria vezetője MUNKÁCSY, AVAGY ISKOLAI MŰVÉSZETOKTATÁSUNK NÉHÁNY KÉRDÉSE Losonci Miklós, művészeti író, a ráckevei gimnázium igazgatója ★ Az emlékünnepség zárásaként Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkárá átnyújtja a jutalmakat a hatvani ifjúmunkások és diákok részére kiírt „Találkozásom Munkácsyval" című pályázat helyezettjeinek. A tudományos jellegű ünnepség előadásait színes diafilmmel illusztráljuk.
