Heves megyei aprónyomtatványok 10
BARCSAY JENŐ HATVANBAN * 1975. február 2-án, vasárnap délelőtt fél 12 órakor, a hetvenöt esztendős BARCSAY JENŐT köszönti és tárlatát megnyitja, DR. SOLYMÁR ISTVÁN a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese Bartók-dalokkal Kovács Zsuzsa közreműködik * A kiállítás anyagát Kovács Ákos, Paksi Gyula, Papp Attila és Török László rendezték. A katalógus fotóit Magyar Jánosné készítette. Nyitva: 1975. február 23-ig, naponta 10 és 19 óra között. A mostani szép jubileumhoz vezető út éppen hetvenöt esztendővel ezelőtt kezdődött Katonán, egy sárbaragadt kis erdélyi falucskában. Ott 1900 január 14- én, született Barcsay Jenő, hogy nemes segítők szellemi támogatásával, hazai és olasz, francia mesterektől nyert indíttatással megszerezze magának a legtöbbet: a művészi alkotás készségét, a festői kifejezés mindennél sokat érőbb ajándékát. Az önmagát kereső ifjú művészember kikben látott tanítót? A budapesti akadémiára kerülve Vaszray Jánosnál és Rudnay Gyulánál sajá títottam el a mesterségbeli tudnivalókat, szigorú etikára pedig Lyka Károly tanította, éspedig olyan érzelmi azonosulással, hogy a tanár és növendék viszonya idővel meleg barátsággá változott. Nyilván Rudnay mesterrel hozható összefüggésbe, hogy az induló Barcsay Jenő az 1920-as években még az alföldi festészet bűvöletében él, s Hódmezővásárhelyre, a mártélyi Tiszapartra jár témáért, megismerkedvén az ott élő leg jobbakkal, Tornyai Jánossal és Endre Bélával. Hogy az alföldi, vásárhelyi iskolát miként váltotta fel Szentendre? Bizton szerepe van ebben Párzsnak, ahol különböző kifejezési törekvések, stílusok ragadják magukkal, elplántálva benne a konstruktivizmus formanyelvét, amelynek kiteljesítő hazai mestere, forradalmi megvalósítója lesz. De nem csak XX. századi nemzeti festészetünk fontos pillére Barcsay Jenő sajátos művészete! Tanárként is segíti képzőművészeti életünk izmosodását, s Művészeti anatómia (1953), Ember és drapéria (1958), Forma és tér (1966), című könyveivel olyan értékű segédeszközt tesz asztalunkra, amely nélkül ma már szinte elképzelhetetlen a magas szintű oktatás. Hová visz el időközben Barcsay Jenő konstruktivizmusa? Mivé érik benne a felgyülemlett kifejezési vágy? Az elemeire, szerkezetére bontott természeti motívum lassan non-figuratív megjelenítésre vált nála, majd pedig a monumentális műfaj felé irányítja. így születik meg a budapesti Nemzeti Színház, a miskolci Nehézipari Egyetem, majd a szentendrei Művelődési Ház mozaikja. Barcsay Jenő finom, tiszta lélek. Olykor zárkózottnak tűnő is! De művészi magatartása mindenképpen közösségivé avatja. S így válik ő társadalmi rendűnk megbecsült, emberformáló alkotó egyéniségévé, aki a legmagasabb állami kitüntetések — Kossuth-díj, Kiváló művészeti cím, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének második fokozata — birtokosa immár. A művésszel találkoztak már a Hatvani Galéria látogatói. Néhány alkotása szerepelt első „Magyar tájak" biennálénkon. Most e pompás, változatos rajzanyag révén többet nyújt magából: a képzőművészet fundamentális értékét, a vonal mágiáját. S, ha ennek a bűvöletnek a részesei lehetünk, elismeréssel kell adóznunk a Magyar Nemzeti Galériának, ahonnan az utolsó negyven és termését átívelő képanyag származik, s amely intézménnyel egyre szó rosabb, gyümölcsözőbb városunk kapcsolata. MOLDVAV GYŐZŐ IHATVA INI l GÁLIÉ IRHA Hatvan, Horváth Mihály utca 10.
