Heves megyei aprónyomtatványok 9/ZC

PARÁDSASVÁR

A Mátra hegység északi oldalán elterülő vidék elsősorban erdeiről, gyógyforrásairól ismert hazánkban és külföldön. Meglehetősen kevesen tudják, hogy a magyar ipartörténet egyik legősibb, közel háromszáz esztendős múltra vissztekintő iparága is innen gyökeredzik.

Évszázadokkal ezelőtt a német, szlovák, tót mesterek, akik meghonosították hazánkban az üveggyártás mesterségét, a Mátra erdeiben találták meg azokat a patakokat, amelyek homokjából szódával, dolomittal, hamuzsírból fúvásra alkalmas nyersanyagot olvaszthattak. Ezek az üvegolvasztó huták - ahogy körülöttük fogytak a fák - úgy vándoroltak a Mátra hegységben. Hajdanában II. Rákóczi Ferenc birtoka volt az a föld, ahol a szabadságharc idején Óhután a jelenlegi üveggyár elődjét megalapították. A termékek ugyanolyan kézi technikával készültek, mint ma, s ugyanabból a kvarchomokból, szódából, dolomitból, hamuzsírból olvasztották a nyersanyagát.

A szabadságharc bukása után sűrűn változó osztrák tulajdonosok kezén alig-alig termelt a gyár, pedig a háztartásban használatos üvegekre azidőtájt is nagy szükség volt. Végülis Grassalkovích Antal telepítette birtokára az üveghutát, s alakult ki körülötte Parádsasvár. Abban az időben az egész vidéket még Párádnak hívták. Több mint egy évszázada, hogy a Mátra északi lejtőjén Ybl Miklós tervei alapján épült "Sasvár" elnevezésű Károlyi kastélyról Parádsasvárra keresztelték az akkor már önállósuló, üveggyártók lakta községet.

Több, mint két évszázada, hogy az itt működő huta évente termelt mintegy másfélszáz mázsa súlyú kézi fúvott üveg használati tárgyával gyárnak nevezhető. Lassan százada annak is, hogy termékeit csiszolással díszítik. Manapság félezer ember dolgozik a gyárban, amely ugyanolyan manufaktúraként működik, mint elődei.

Miután a falu a huta köré telepedett, történelme a gyár története, hiszen ma is minden családnak legalább két tagja ezt az ősi mesterséget űzi a parádsasvári Párád Kristály Manufaktúrában.