Heves megyei aprónyomtatványok 9/ZB
A BÁMi LIQNITBÁNYÁSZQK eYQMÁNYOK£RT «öl SA*/- /»г I л#'- í * в ЧЦ*? Í7 Mátraalja Lignitbányászati Gyűjtemény Rózsaszentmárton (belterület) ;ív>' , Gyöngyös és Rózsaszentmárton környéke “BÁNYÁSZATI KIÁLLÍTÁS »В » Bányászati Kiállítás Gyöngyös (belterület) félévének elején indult meg. BÁNYÁSZATTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS . A Mátra hegység D-i lábánál elhelyezkedő településiek ^híresek^ mezőgazdasági kidtúrájukról. gazdagságát, hanem a ^öld*” mélyén is hatalmas mennyiségű ásványkincs található, többek között lignit tönilalabaíl ; У Á Budapest-Miskolc vasútvonar mentén, a Ny-oa található Zagyva, K-en pedig a Tama folyók által határolt területen mintegy 40 km hosszú, 8-10 km szélességű területen több millió tonna lignitvagyon található. Az 1890-es évek végén, az 1900-as évek elején az artézivíz kutatása során, szinte valamennyi település határában harántoltak lignittelepeket a kutatófúrások. A lignittelepek feltárása az 1890-es évek elején Rózsaszentmárton község (akkor Fancsal) K-i domboldalának tövében telepített aknák lemélyítésével kezdődött (Dobrényi, Rádi- féle bányák). A kezdetleges művelésmódú bányák - magánvállalkozású tulajdonosok tőkéje - hamarosan elfogyott, ezért a működő bányákat a Kovaföld Müvek Rt. vásárolta meg. A lignittermelés az első világháború alatt szünetelt. A lignitvagyon kiaknázásának fellendülése a háború után, az 1918-ban létrehozott Mátravidéki Szénbányák Rt. működésével Valósult meg. A pannon korú, fás szerkezetű lignitet kezdetben a környékbeli lakosság, szeszfőzdék, malmok, cement és világháború előtt a kitermelt lignitet lovas kocsikkal szállították az Apc-Zagyvaszántó vasútállomásnál telepített rakodókra. 1920-ban megépül Rózsa-Apc- Zagyvaszántó közötti 4,6 km hosszú kötélpálya, amely lehetővé tette a széntermelés jelentős fokozását, a fokozódó szénigény kielégítését. Az 1920-as évek elején Rózsaszentmárton községtől D-re eső területen megépül a György-féle ahidráló (nemesítő) majd a mellé települt 110 V-os feszültségű villanytelep. E villanytelep látta el a bányákat, majd a kiépített bányászkolónia épületeket. Az 1918-ban lemélyített lejtősaknát további kilenc akna telepítése követte. Az 1951-ben lemélyült Rózsa IX. akna széntermelését, 1968. évben fejezte be, ezzel Rózsábanraegszüntabányászkodás. ■ i lemélyítését megelőző Ú lignitvagyont tártak fel. ében 1938-ban merült fel a inegcpítesenekgondcjiii^ jkuUMsit' zsa VII. sz. aknát követte a jaíKÖCíe, uujd G>T>ng>u\ határában a Gyöngyös XII. sz. akna, á Rózsa-Szűcsi, közötti domboldal K-i oldalában telepített Szűcs X. és XI. sz. aknák telepítése. Ezen utóbbi aknák lemélyítését megelőzte a Rózsa IX . sz. akna lemélyítése is. A Petőfi Altáró széntermelése 1949. október végén indult meg. A Lőrinci Erőmű előkészítő munkálatai 1939 évben indultak meg. Mind az erőmű, mind pedig a Petőfi Altáró külső létesítményei 1944-ben indulásra készen voltak. A második világháború kitörése miatt az Erőműben történő villamos energia előállítás nem tudott elkezdődni. A háború után az erőművet, Petőfi Altáró külső létesítményeit leszerelték és jóvátétel fejében Szovjetunióba szállították. A háború utáni intenzív erőművi és bányaeszközök pótlása tette lehetővé, hogy 1950-ben az erőműben a villamos energia termelése elkezdődhetett. Az erőmű fokozódó szénigényének kielégítése ■ íessé 1957-ben az Ecsédi a külfejtéses széntermelés iából az Ecséd Х1П. sz. akna >ányák termelési költségei a külfejtéses technológia s évek elején napirendre kertit megszüntetése. Petőfi Altáró es akna 1967-ben; Szűcsi XI. tve 1962-ben; Rózsa IX.akna 1968-ban; az Ecséd XIII-as akna pedig 1969 március elején fejezte be széntermelöi tevékenységét. Az utóbbi akna megszűnésével Mátraalján a mélyműveléses bányászkodás megszűnt. Az 1960-as évek elején megkezdődött Visonta községtől К-re eső területen a Visontai Külfejtés kiépítése, ahol a széntermelés 1969. év második Az Ecsédi Külfejtés termelői tevékenységét 1973. évben fejezte be. Ezzel Rózsaszentmárton környékén a Ny-i medencében a lignitbányászkodás megszűnt. A Rózsa község határában telepített aknákból, a több mint 70 éves bányászkodás alatt kitermelt lignit m^jd^ge^ ^íeghal^d^ д 9 ^ millió^ tonnát. ^Petőfi A Mátravidéki Erőmű 1950-1974. évek közötti időszakban 15.153 GWh villamos energiát termelt és több mint 29 millió tonna szén eltüzelésével biztosította az erőmű üzemeltetését. A Visontai Erőmű fokozódó szénigényének kielégítése érdekében telepítették a Bükkábrányi Külfejtést, ahol a széntermelés 1985. év közepén indult meg. A több mint 100 éves mátraaljai-bükkaljai lignitbányászkodás gazdag múltra, eredményes közelmúltra tekinthet vissza, reménykedhet a jövőben. 0 O" 0 ------------------Á ltalános információk: Muzeális létesítményeink: Lignitbányászati Gyűjtemény 3033 Rózsaszentmárton, Apciu. 2. Telefon: 37/384-153 (Könyvtár) , i Tárlatvezetők: ; i Tóth Józsefiié 37/384-116, Hegyi Istvánné 37/384-320 Bányászati Kiállítás 3200 Gyöngyös, Vármegyeház tér 1. Telefon: 37/311-134 ill. 311-135 Tárlatvezetők: Angyal Andrásné 37/314-113, Zwillinger Zoltánná 37/313-976 Állandó nyitvatartási nap nincs. Csoportos látogatás esetén, hétfő-szombati napokon, az előző napon történő bejelentés, időpont-egyeztetés esetén fogadjuk a látogatóinkat.
