Heves megyei aprónyomtatványok 9/ZB

Egy világközösség

Ezen sakrallatos elv jelentőségét taglalva Shoghi Effendi,a Bahá’í Hit védnöke, 1931-ben kifejtette, hogy „Távol áll ezen alapelvtől a társadalom jelenlegi alapjainak megrendítése, arra törekszik, hogy azok alkalmazkodjanak a folyton változó világ követelményeihez. Nem ütközhet semmiféle állampolgári hűséggel, nem bomlaszthat lényeges lojalitásokat. Nem célja az emberek szívében élő egészséges és értelmes ha- zafiság lángjának elfolytása, mint ahogy az sem, hogy a nemzeti autonómiát eltörölje, hisz oly nagy szükség van rá, ha el akarjuk kerülni a túlzott központosítás átkát. Nem hagyja figyelmen kívül és nem is próbálja elnyomni azt a sokféleséget, mely a származásban, éghajlatban, történelemben, nyelvben, hagyományban, gondolkodásban és szokásokban mutatkozik meg, s mely a világ népeit és nemzeteit egymástól különbözővé teszi. A Báhá’í Hit egy táguló hűségre hív,szélesebb lelki,szellemi célkitűzéseket kíván minden korábbi törekvésnél, mely valaha is lelkesítette az emberiséget. Arra törekszik, hogy a nemzeti indulatokat és érdekeket alárendelje az egységbe kovácsolódó világ kényszerű követelményeinek. Egyfelől tagad minden túlzott központosítást, másfelől elvet minden olyan kísérletet, amely az uniformizálásra irányul. Jelmondata: egység a különféleségben...”

Ezeknek a céloknak az elérése a nemzeti-politikai magatartásformák több fokozatban történő kiigazítását kívánja meg, hiszen most az anarchia határán vagyunk, mert hiányoznak olyan világosan meghatározott törvények, egyetemesen elfogadott és érvényesíthető alapelvek, amelyek szabályoznák a nemzetek közötti kapcsolatokat. A Népszövetség, az ENSZ és számos más szervezet, és ezek egyezményei kétségkívül hasznosak voltak a nemzetközi konfliktusok káros hatásainak enyhítésében, de nem voltak képesek megelőzni a háborút. Sőt, a második világháború óta több tucat háború volt és sok még ma is pusztít.

E probléma fő vonásai már a XIX. században felszínre kerültek, mikor Báhá’uTláh először lépett fel a világbéke megvalósítására irányuló javaslataival. A kölcsönös biztonság elvét Ő vetette fel a világ vezetőihez intézett nyilatkozataiban. Shoghi Effendi így kommentálta Bállá’u’lláh üzenetét: „E súlyos szavak mi mást közölhetnének, mint a korlátlan nemzeti szuverenitás elkerülhetetlen csökkentését, hiszen a jövőbeni nagy nemzetközösség megalakításához ez az elengedhetetlen első lépés. Szükségszerű egy átfogó világhatalmat kialakítani, melynek érdekében a világ minden nemzete készségesen lemond a hadviselés jogáról, egyes adóztatási jogairól és a fegyverkezés minden jogáról, kivéve saját területükön a rend fenntartásához szükséges erőket. Egy ilyen világhatalom, magában kell, hogy foglaljon egy nemzetközi végrehajtó hatalmat, amely megfelelően érvényesíteni tudja e szövetség legfelső és- 15 -