Heves megyei aprónyomtatványok 9/Z

- 54 Stanislaw Lem: íjon Tiohy huszonharmadik utazása (Murányi Beatrix fordítása)

A Kozmozoológiában, Tarantoga professzor közismert művében olvastam egy bolygóról, amely az Erpeia kettőscsillag körül kering, és olyan kicsi, hogy ha -valamennyi lakója egyszerre elmenne hazulról, csak fél lábon állva férnének el. Noha Tarantoga professzor jeles tekintélynek számít, ezt az állítását túlzásnak véltem, és elhatároztam, hogy magam ellenőrzőm.

Fordulatos utam volt; a 463-as váltónál lerobbant a motorom, és az űrhajó zuhanni kezdett egy csillagra, ami eléggé aggasztott, mert a szóban forgó Cepheida hőmérséklete 600 000 Celsius-fok. Percről percre melegebb lett, a végén már akkora volt a hőség, hogy kénytelen voltam bebújni a kis hűtőszekrénybe, amelyben rendszerint az ennivalót tartom; még jó, hogy elhoztam, pedig eszembe sem jutott, hogy ilyen helyzetbe kerülhetek. Miután szerencsésen kijavítottam a hibát, immár akadálytalanul elértem az Erpeiára. Ez a kettőscsillag két napból áll: az egyik nagy, vörös, mint a vaskályha és nem túl forró, a másik viszont kék és iszonyú hőséget áraszt. Maga a bolygó valóban olyan pici volt, hogy csak üggyel-bajjal bukkantam rá, apróra át kellett kutatnom az egész firkörnyéket. A bolygó lakói, a bzsutok, nagyon vendégszeretően fogadtak.

Igazán gyönyörű a két nap váltakozó fölkelte és lenyugta; napfogyatkozásaik is rendkívüli látványt nyújtanak. Fél napig a vörös nap süt, ekkor olyan minden, mintha vérben úszna, a nap másik felében a kék égitest ragyog, oly vakítóan, hogy becsukott szemmel kell járni, és még úgy is egészen jól lát az ember. Mivel a sötétséget egyáltalán nem ismerik,. a bzsutok a kék napszakot nevezik nappalnak, a vöröset pedig éjszakának. Hely csakugyan roppant kevés van a bolygón, de a bzsutok, akik szerfölött értelmes lények és nagy