Heves megyei aprónyomtatványok 9/Z

39 jesztett vákuum sűrűségét (a Planok-féle sűrűségnek az értéke 5 . 1092 g/cm9).

Mi a sorsa az egyes buborékoknak, s a buborékok belsejében az életnek és az értelemnek kozmológiai időléptékben mérve? A korai állapotokban a helyzet meglehetősen hasonlónak tűnik a Dyson által elemzett esetekhez. A buborékoknak azonban "faluk" van. A fal közelében nyilván vákuum- bomlás megy végbe, s ez a folyamat a lehető legnagyobb teljesítményű anyag- és energiatermelő tartalék. Véleményünk szerint az anyag- és az energiafelhasználás ilyen előnyös lehetőségei arra késztetik a civilizációkat, hogy a buborékfalak közelében gyülekezzenek.

A már létező buborékfalakon vagy azok közelében ezenkívül új buborékok születhetnek. Ezáltal elvben lehetővé válik a buborékok közötti utazás, valamint a találkozás olyan nagyon idős szupercivilizációkkal, amelyeknek határozat - lanul hosszú idő állt rendelkezésükre a régebbi buboré — kokban.

Sajnos annak a valószínűsége, hogy egy civilizáció éppen buborékfal mellett szülessen, eléggé csekély. így a civilizációk többségének sokáig kell várnia arra a pillanat - ra, amikor láthatáruk és a legközelebbi fal metszi egymást s így a fal - mint a feketetest-sugárzás egyre növekvő foltja - láthatóvá válik égboltjukon.

Vizsgáljunk meg még egy kérdést, a lokális kollapszusnak a lehetőségét, ami bármely kozmológiai modellben előfor - dúlhat. A tér tágulását - a barion-/antibarion aszimmetria fluktuációja következtében - lokális összehúzódás válthatja fel. Nem kizárt, hogy Tejútrendszerünk egy ilyen tartomány középpontjának a közelében van. E tartomány határa a ú—5 vöröseltolódási értékeknek felel meg. Ennél nagyobb vöröseltolódással nem észlelünk kvazárokat, galaxisokat vagy protogalaxisokat. Ez az alapja annak a feltételezés-