Heves megyei aprónyomtatványok 9/Z

- 13 Jasper nem válaszolt. Elfordult a lánytól, nem tudott a szemébe nézni. A hajóról megérkezett az újabb parancs, Janett azonban mozdulatlanul ült, mintha nem hallotta volna. Teltek a percek. Firla kiemelkedett a vízből, és si- vított valamit a lánynak. Janett egyetlen mozdulattal a vízbe vetette magát, és míg válaszolt, máris elkezdte lecsatolni a torpedót a .hátáról.

A kapitány őrjöngött, de sem Jasper, sem a matrózok nem mozdultak a csónakban, hogy megakadályozzák.

A delfinek szoros csoportban úszva távolodtak a csónaktól, Janett közöttük cikázott, és sorban megszabadította őket veszélyes terhűktől.- Nem jutnak messzire - mormogta. Jasper -. Késleltetve robbannak. Még húsz másodperc.

Janett ügyesen leszedett négy torpedót. Nem sietett, nem ismerte a fegyvereket és az emberi gonoszságot.- Semmit sem sejt. Hiába is figyelmeztetném, már késő. Tíz... kilenc... nyolc... hét...

A lány éppen elengedett egy hátizsákot. Az lassan süly- lyedt a tenger mélyére. Nekilátott a következőnek.- Hat... öt... négy... három ....- suttogta Jasper.

A terhűktől megszabadult delfinek előre úsztak. A Lavi pusztulásakor kiömlött vér cápákat csalt a környékre, meg kellett védeniök tőlük társaikat.- Kettő... egy... zéró.

Jasper elfordította a fejét. Húscafatok záporoztak rájuk. Néhány perc múlva azonban újra elsimult a tenger, csak a habok változtak vérvörösre azon a helyen. A csónak a cirkálóhoz simult. Senki nem mert hátranézni. Mire felszedték a horgonyt, nyoma sem volt a tragédiának. A falánk cápák eltüntették a maradványokat.

Az egyik matróz félszegen megjegyezte:- A lányt ki kellett volna hozni... talán.

Jasper értetlenül fordult felé. A fiú zavarba jött.