Heves megyei aprónyomtatványok 9/X

„Tetteinkben élünk, nem években; gondolatunkban, nem lélegzetünkben; érzelmeinkben, nem órákban.

Az Időt szívünk dobogásával kellene mérnünk. Legtöbbet az él, aki a legtöbbet gondolkozik, a legnemesebben érez, a legjobban cselekszik.”

(P. J. Bailey)

Farkas István Karnagy, 1963

Huszonöt év történelmi mértékkel mérve röpke pillanat, emberi mértékkel viszont egy emberöltő tisztes harmada.

Huszonöt év küzdeni sok, alkotni gyakran kevés.

Amatőr művészegyütteseink között ritka a matuzsálemkorú, huszonöt éves amatőr együttes már jócskán „felnőtt”, élete delén járhat.

Huszonöt éves az EGRI SZIMFONIKUS ZENEKAR, s ha a jubileum számvetésre készteti, küzdelmes, tartalmas, szép huszonöt évről adhat számot.

1963-ban, az alapítás évében sokféle jogos igény, jószándék és tettrekész akarat találkozott abban a gondolatban, hogy legyen Eger városnak hangszeres komolyzenei együttese.

A Gárdonyi Géza Gimnáziumban ekkor már évek óta színvonalasan működött az ifjúsági kamarazenekar, amelynek igényesebb feladataiban a Zeneiskola fiatal tanárai is részt vállaltak.

Az ő kezdeményezésükre indult meg a város amatőr muzsikusainak egységes szimfonikus zenekarrá szervezése, amelyet a város és a megye vezetői is támogattak, segítettek.

Otthont is kapott az együttes a Városi Művelődési Házban, amely — a későbbiekben mint Megyei Művelődési Központ — máig is fenntartója, működtetője.