Heves megyei aprónyomtatványok 9/X
Egy könnycsepp hull kezem fejére öt porszem lebeg a könnycseppen, rajtuk az egész Emberiség él. Pár pillanat csupán mit látunk Egy napsugárban eltűnik minden. Pár pillanat volt az egész lehet, hogy egy könnycseppen éltünk és ennyi csak a földi életünk. Kocsis Árpád 1914-1985 Ügy érezte, hogy a csillagokból jött, csak néhány pillanatot töltött ezen a bolygón, majd visszatért valamelyik távoli naprendszerbe. Mit tehet, mit alkothat egy ember, egy Festő ez alatt a néhány hosz- szúnak tűnő, de mégis kurta perc alatt, amit életnek nevezünk ? Mindenki vágyódik arra, hogy valami maradandót alkosson, kifejezve valamilyen módon a vele született, a benne élő halhatatlanságot és a fenségest, amely minden más élőlény fölé helyezi. Kocsis Árpád 71 éven át hordozta ezt a vágyat, az alkotás és az örökké fennmaradás vágyát. Szülőhelye az Osztrák - Magyar Monarchia Bánságának fővárosa Temesvár, ahonnan érzelmileg soha sem tudott elszakadni. Innen indult el, hogy az ország fővárosában kifejlessze a benne szunnyadó képességet, a gondolat, érzelem, a vívódás ábrázolásának nagyszerű módját, a festészetet. De közben megmaradt bánságinak, erdélyinek, mert nemcsak a szülőföld szere- tete, a gyermekkori emlékek fűzték oda, hanem az a szemlélet, látásmód is, amely a Kárpát - medence népei, nemzetiségei között nem a taszító különbségeket, hanem az összetartó vonásokat hangsúlyozza. Nem véletlen az, hogy a nagybányai iskolához tartozónak vallotta magát, amint erről korai művészetének képei tanúskodnak. Festészetének forrása a kimeríthetetlenül gazdag természet és a benne élő, érző a hétköznapok egyhangúságát néha csodává változtató ember volt. Finoman árnyalt színvilágú olajképei, friss akvarelljei, grafikái egy alkotó munkával eltöltött életút ránk maradt emlékei. dr. Bakó Ferenc 1985 december Siófokon.
