Heves megyei aprónyomtatványok 9/X

16 Szemébe veti Babitsnak, hogy engedékeny a hivatalos iroda­lom elvárásával szemben, és visszaútasitja a Babits-nevél­té fiatalok Adyval kapcsolatos meggondolatlan nézeteit. Óva inti a fiatalokat: ne váljanak megalkuvókká. /Ady és a fia­talság, 1932; Ady körül, 1966/ A Schöpflin Aladárra vonat­kozó megjegyzéseiben pedig élesen lart pour lart ellenesen az irodalomtörténészi tevékenységből az élesebb társadalmi bírálatot hiányolja. /А Schöpflin-eset. Korunk, 1937/ Szembeszáll Szekfü Gyulának azzal az álláspontjával, a- mellyel Adyt is, Tisza Istvánt is a nemzeti tragédia két nagy megtestesítőjeként veszik számba: Ady ide sorolását méltányta­lannak és történelmietlennek tartja. / Szekfü vagy a megté­vesztés tudománya. Szocializmus, 1938/ A fasizmus fokozódása idején Hatvány ismét elhagyja az országot: előbb Párizsban, majd az angliai Oxfordban él. A Hatvány család többi tagja is kénytelen külföldre távozni: Hatvány Lili még 1938-ban, Lajossal és Bertalannal azonos év­ben útra kel, majd a birtokok nagy részét valamennyien el­hagyják. Csak Irán nem megy: - legalábbis egyenlőre nem - ő és a férje biznak a háború gyors befejeződésében és az an­golszászok ide jövetelében. Rosszul teszik:a német megszállás után már nem sikerül elmenekülni, menekülés közben fogják el őket. A gázkamrákat egyikük sem kerüli el. 1947-ben már őt sem találjuk Magyarországon. /Tudomásunk szerint hosszú kenyai tartózkodás után 1986 óta ismét itthon, Balatonederiesen él./ Hatvány Lajoson kivül senki nem tért vissza az országba az egykori báró családból. Ez a liberális gondolkodású nagy­polgári család, amely a szegényeket cselekedeteivel is, gon­dolkodásmódjával is emberszámba vette, soha nem tudott meg­barátkozni az új, szocializmust épitő társadalomnak, még a gondolatával sem. Szörnyűek, emberkinzóak voltak a fasizmus évei, különösen a háborús évek: A Hörthy-rendszer a jogtiprások egész soroza­tát követtel el, mindezekre a zsidók tiz- és százezreinek a deportálásával tette fel a koronát. így került 1943-ban mun­kaszolgálatosként a hatvani cukorgyárba dolgozni az antifa­siszta költészet legnagyobb magyar egyénisége, Radnóti Miklós. / Az ő ittlétéről részletesen a Délsziget 4/1986-ds számában оlvashatunk/

Next

/
Thumbnails
Contents