Heves megyei aprónyomtatványok 9/X

társadalmi problémákat boncolgató irót az esztétánál.

Kritikusi programja arra irányult, hogy megkeresse a művész egyéniségének és belső hatásának a titkát. E programja azonban nem valósul meg maradéktalanul: Ady magyarázataiban általában csak a versek tartalmát mondja el, néha pedig a tartalom kommentálása helyett a hangok művészi hatásának tulajdonit a valódinál nagyobb jelentőséget. Versértékelései jelentős ingadozást mutatnak, зокзгог nem tudja eldönteni, hogy mit becsüljön jobban: a szuggesztiv kifejezést, az életkedv fokozó tartalmat-e vagy a jelentős egyéniséget, a politikai haladást szolgáló mondanivalót. Legfőbb érték a szemében az őszinteség, ezért becsüli talán többre a dokumentumszerüsé- get, néha még a művészi fikciót is alárendeli ennek. Az emberekről mindig többet el tud mondani, mint a müveikről: aligha irtak nála megkapóbban az öreg Gyulai emberi lényéről /Gyulai Pál estéje, 1911/. Hatvány csak elvben volt impresszionista, ezért van az, hogy csak keveset enged a jó vagy a rossz benyomásoknak, igy értékel helyesen, igy téved csak keveset.

Az őszirózsás forradalom vezetői között ott találjuk Hatványt is: tagja lesz a Nemzeti Tanácsnak, ő az egyik megalapítója a Vörösmarty Akadémiának. Még 1918. januárjában folyóiratot alapit Esztendő címmel, amely 1919. februárjában jelenik meg utoljára. Állandó munkatársai között ott találjuk Karinthy Frigyest, Kosztolányi Dezsőt és Tóth Árpádot.

A forradalmak bukása után a bécsi emigrációs évek következtek, 1919-től 1927-ig él Bécsben. Megfordult Berlinben is, ott jelent meg 1921-ben "A megsebzett ország" cimü könyve /német nyelven irta/, amellyel a német, a dán, a lengyel és a francia sajtó egyaránt foglalkozott. A könyv hatásának is része van abban, hogy a Trianon utáni Magyarország a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerül. Itthon a könyvet "destruktiv" tartalma miatt nem lehetett forgalmazni, a kisantant területéről pedig "irredenta" szelleme miatt kitiltották.

Ugyanezen év februárjában Jövő címmel Lovászi Márton, Garami Ernő és Hatvány Lajos napilapot alapított, amelyet kezdetben a báró egy bécsi kereskedővel es a GYOSZ tizenkent képviseld jével együtt finanszírozott, később egyedül volt kénytelen fizetni az újságot. Hatvány a Jövőben kb. 15o cikket publikált , ezen kívül a magyarlakta területeken /Marosvásárhelyen, Nagy-