Heves megyei aprónyomtatványok 9/X

\

Alig egy évvel a Hatvani Hi*lap indulása után újabb hetilap lát napvilágot a vámosban, ennek a neve Hatvan és vidéke» A lap felelős szerkesztője Prikkel József volt, a főmunkatársa pedig Papp József» Novellát jelentetett meg benne Erdős Renée /Veszedelem/, Békefy Antal /А szép matéria/, verseket küld Szabolcska Mihály /Egy eljegyzési hirre/, Csizmadia Sándor /Egy kis legényke/, de találkozhatunk benne Ambrus Zoltán novellával is» /Búcsú/ Chülnoky Viktor Császárság az óceánon oimmel küldi el egy Írását a szerkesztőségbe.

Álnevekkel természetesen itt is találkozunk: egy Milena álnevű hölgy például ilyen költeményeket irt: Áldjon meg, Boldogság, de irt egy szentimentális hangvételű novellát is "A tanitókisasszony" oimmel, A Stella aláírás is álnév lehet, az ő versei: Május, Te, stb,

A lap főmunkatársa Dura Máté költő, akinek a neve szőkébb pátriájában, Gödöllőn eléggé ismert. Az Óh, miért nem. Írsz cimü költemény a megcsont osodot t népi-nemzeti irányzat továbbélését mutatja itt is, A lap azt is megkísérli, hogy a dualizmus társadalmi problémáival foglalkozzon, erre utal Szívós Béla elbeszélése,”A. menhely" is, a- melyet az 1901» november 10-17-24-i számok közölnek,

A menház vezetői korlátolt dzsentri-származékok, akik minden valós vagy vélt sérelmet kiskirály! gőggel torolnak meg.

A Bognár Juliska nászéje cimü folytatásokban megjelent novella szerzője Sassné Deutsh Ilonka /megjelent az 1904. évi február 21-28-í számban/. A szerző próbálja felmutatni a szegénységben rejlő értékeket, de ez nem sikerülhet tel jes mélységgel és igazsággal, mert felülről, a szánakozó- sajnálküzó urihölgy szemével nézi a tőle oly távol eső éle t et.

Az első világháború idején már Hirling Gyula a lap fő- szerkesztője, őt azonban behívják katonának, ezért dr, Illés Gyula lép a helyébe, dr. Fürst Ignác pedig a felelős szerkesztő lesz. A négy világháborús év alatt a lap hadi- tudósításokkal van tele, ezek közül a talán legfigyelemre méltóbban dr. Sátori Imre Emlékezések cimü frontélmény be5 -