Heves megyei aprónyomtatványok 9/Q

A Kiskörei (II. Tiszai) Vízlépcső és Öntözőrendszerei teljes kiépítése után 300 000 Ha mezőgazdasági terület öntözésére nyílik lehetőség.

Amikor a Gazdasági Bizottság a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei beruházási programját jóváhagyta, előírta, hogy:

,,Az öntözéses gazdálkodás megalapozottságának eredményessége érdekében a térségben öntözésfejlesztést megvalósító gazdaságokat fel kell készíteni az öntözővíz fogadására."

E feladatok ellátására hozták létre 1966-ban az FM., illetve a MÉM keretében a Tiszavidék Mezőgazdaságfejlesztési Irodáját (TMI). A feladat végrehajtásával kapcsolatban jóváhagyott „Akcióprogramban” alapelvként került elfogadásra, hogy:

„Az öntözés a termés biztonságát és nagyságát befolyásoló olyan agrotechnikai eljárás, amellyel a növények vízigényét a mindenkor gazdaságos határig kívánjuk kielégíteni. Bevezetése általában ott indokolt, ahol az adott gazdaság az öntözés nélküli gazdálkodás optimumát megközelíti, vagy eléri. Az öntözés tehát az öntözés nélküli gazdálkodásra épülő, azt alapként feltételező, annál magasabb rendű agrotechnikai eljárás.”

A TMI ezen alapelv megvalósítása érdekében megvizsgálta a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei hatásterületén öntözésfejlesztést igénylő mintegy 400 mezőgazdasági nagyüzem (termelőszövetkezet és állami gazdaság) természeti, közgazdasági adottságait, és ezek, valamint a gazdálkodási eredmények alapján javaslatot készített az öntözésfejlesztés megvalósításának időpontjára. Az I. ütemben fejlesztésre javasolt gazdaságok részére középtávú üzemfejlesztési tervek készültek.

Az üzemfejlesztési tervekben megfogalmazott célkitűzések megvalósításának és megalapozottságának elősegítése érdekében, az öntözőrendszerek hatásterületén modellgazdaságok kerültek kijelölésre. A kiválasztásnál elsődleges szempont volt, hogy a gazdaságok természeti adottsága, területnagysága, termelés- szerkezete jól reprezentálja az adott termelési körzetet és megyét.